Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)
A falu betelepítése
német, akik nem tudnak magyarul. A svábok Nádudvarról és Hajósról jöttek. A szlávok leginkább Nyitra és Pest megyéből települtek át. Ezek 228-an vannak. A lakosság közül 1566 a felnőtt, a többi gyermek. A plébános a magyarosítás híve. Véleménye szerint havonta elég egy prédikáció svábul és egy szlávul.161 A lakók szinte kizárólag katolikusok, mindössze 4 görög nem egyesült és 7 zsidó van a faluban.162 A bácskai nemesség 1797-es felkelése során Körmendy István madarasi plébános 2 lovas kiállítását vállalta. A környék plébánosai 1—3 lovast állítanak, tehát Madaras a közepes jövedelmű helyek közé tartozott.103 Körmendy halála után a katymári plébános járt át misézni, de ezzel nem voltak megelégedve a helybeliek és levelet írtak a kalocsai káptalannak, melyben legalább egy barátot (ferencrendi szerzetest) kérnek, mert „ezen zűr zavar (így) üdőben, és Háborunok ideiben ... tagathatattlan Szegénységünkhöz képest is szűk Esztendőkhöz képpest annyira meg gátoltattunk”. hogy plébániát nem tudnak most építeni. A katymári plébános öregsége, káplánja pedig „gyakorta való egéségtelensége miatt” nem tud átjárni. Pedig 293 pár és a párokon kívül 868 lélek van itt a mostani összeírás szerint írják „Alázatos térd. fő haitó Szolgái Madaras Helységnek Birájai és Lakossai közönségesen.” Végezetül azt kérik, hogy a kiküldendő barát tudjon magyarul, németül és ha lehet tótul.161 Láttuk már, hogy a plébánosok csak magyarul akartak istentiszteletet tartani és legfeljebb havonta egyszer prédikáltak németül. 1803-ban azonban Korsós József, az új plébános, még ezt is sokallotta. Arra hivatkozott, hogy erre külön engedélyt kell kapnia Kalocsától. Miller János, Hof gesandt Vilmos, Scherer Sebestyén és Miller József nem voltak restek és ékes gótbetűs levelet írtak ügyük érdekében az érseknek. Arra hivatkoztak, hogy 47 pár és 174 lélek, összesen 225 német van a faluban.165 Lett-e levelüknek foganatja vagy sem — nem tudjuk. 1799-ben így írja le Madarast egy lexikon: „Magyar falu Bács Várm. Földes Ura Latino vies uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borsodhoz 4500, Almáshoz pedig 4500 bétsi ölnyire. Határja három nyomásbeli, leg inkább búzát és zabot terem, marha el adásból keresnek pénzt magoknak, erdeje nints, szőlője tsekély bort terem, van folyó motsárja. és egy hallal bővelkedő tava, piatza Baja.”166 1803-ban Somogyi János a kántortanító. Mélykút szülötte, 49 éves, nős. Három nyelven beszél: magyarul jó, bunyevácul és tótul közepesen. 11 éve működik Madarason. Azelőtt a Pest megyei 43
