Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)

A falu betelepítése

2° Stólát melly az egész Érsekségben közönségesen szokot megadatni.

3° Egy mása Sót,

4° Egy mása Marha Húst 5° Hatt akó Bort 6° öttven font fagyát 7° Húsz icze Vajat.

8° Egy hizot Sörtést vagy 8 ftokat 9° 10 öl fát

10° A Tekintetes Uraság által resolvált, és már excidált eggy sessionak kaszálló Réttyét le kaszálni föl gyuiteni és be hordani. 11° A Káposzta, kukoricza, és kender földet föl szántani.

12° Tavasszal tizenöt mérő Búzát, hasonló képpen őszszel is annyit vizi Malomban vinni, meg őröltetni, és vissza hozni.

13° Tizenkét öli szalmát fűtésre olly móddal, hogy Tiszt. Plebanus Ur leg először is maga Szalmáját fogja költeni, és midőn magájé meg fogyatkozna, akkoron adassék a Deputatom-Szalma, mind azon által ha az említett tizenkétt öli Szalma elegendő nem volna, meg nem engedi a Helységh, hogy Tiszt. Plebanus Ur pénzel Szalmára szorullyon, hanem azon essetben szükségéhez képpest több Szalmával fog gazdálkodni. Szalma Deputátumbeli ha marad Esztendőnként az fütéssül, az Helységé fog lenni.

14° Ezen fizetésnek pedig kezdete ezen folyo Esztendőnek Április Holnapjának első napjátul fog kezdődni.

Ez illyetin Contractusonkat, és egyezésünket magunk aláírásával, és Helységünk petsétjével erősítjük. Költ Madarason 24dik Martius 1789.

Varga János Biro Petroczky János Cassarius Lerbaum János Eskütt Somoskői Ferenc Eskütt és az egész Község

Horváth Ignácz Helység Nótáriusa166

A telepítés után „négy évvel azomban... e községet terhelő nehéz úrbéri jog gyakorlat a tótok egy nagy részét kivándorlásra késztette. Azomban az ezen oknál fogva kivándorlottak számát csak hamar Magyar, és német ajkú nép egészítette ki”, — írják a község elöljárói Pesty Frigyes történésznek.160

Körmendi Istvánnak 1792-ben a kalocsai káptalanhoz intézett leveléből megtudjuk, hogy Madaras lélekszáma 2169. Ebből 1308 a

42