Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)
Az őskortól a török korig
nak, Faber Lőrincet bizonyára Mester Lőrincnek, vagy Lőrinc mesternek hívták egymás között a népek és csak az oklevél írója fordította le latinra nevüket. Sartor György is Szabónak írta a nevét, vagy a mestersége volt az. Egyszóval a falu lakossága a török idők előtt színmagyar volt. Madaras történetét az 1450 utáni évektől kezdve csak hézagosán tudjuk nyomon követni. Láttuk, hogy a Hunyadi birtokok első részleteit a család megalapítója, a törökverő Hunyadi János szerezte. Halála után özvegyére, Szilágyi Erzsébetre maradtak, majd fiára Mátyás királyra háramlottak, aki azután a hatalmas birtoktestet 1464-ben rokonának dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adományozta.30 A vajda jól ismerte a környéket, hiszen már 1462-ben a király a fekete sereggel, a török folytonos becsapásainak meghiúsítására a déli végekre küldte. A következő két évben maga a király is huzamosabban tartózkodott Bács megyében, sőt boszniai győzelme után is ide tért vissza. Hihetőleg Pongrác Jánosnak ebben a hadjáratban szerzett érdemeit jutalmazta a király, amikor Budára hazatérve 1464. szeptember 7-én neki adományozta a környék helységeit.40 Ám Pongrác 1476-ban, éppen Mátyás lakodalmán halt meg s így a birtokok visszaszálltak a királyra.41 Mátyás törvényes gyermek nélkül halt meg s ezért II. Ulászlóra háramlottak a környező falvak és városok, aki azokat 1501-ben Corvin Jánosnak, Mátyás természetes fiának adományozta némi kárpótlásul a királyi korona elvesztéséért.42 Az erről szóló okmány nem említi ugyan névszerint a birtokokat, de azért aligha kétséges, hogy Madaras most Corvin János tulajdonába került. Ezt onnan is tudjuk, mert Corvin János közvetlenül halála előtt 1504-ben kedvenc hívének Török Imrének adományozta Szabadka várát és a környező falvakat, köztük Madarász helységet.43 A ma is ismert Madarász puszta (Madarastól keletre) nem volt soha lakott település a középkorban, az oklevél kiállítója egyszerűen elírta a nevet. Ügy látszik Pongrác János leánya Katalin, Újlaki Lőrinc neje, nem akart belenyugodni édesapja falvainak elvesztésébe, mert 1518-ban óvást emelt Török Imre és fiai ellen, hogy Szabadka és Madaras városokat ne merjék eltulajdonítani, se a király azokat el ne adományozza.44 A környék életében az 1514-es parasztháború eseményei nagy szerepet játszottak. A kereszteshad meghirdetése után Bács és Bodrog megyében tetemes számú paraszthad gyűlt össze. Fegyverzetük bot, csép, kasza, vasvilla volt, puskával és karddal csak kevesen rendelkeztek. A nemességet megrémítette az egybegyülekezett 12
