Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

3. Sükösd községnek több századok olta ez egy neve volt, és tsupán a jelenlegi mod szerént Íratott más elnevezéssel nem birtt.

4. Hogy a község mikor említetik leg korábban ezt nem tudni. — Egy petsétje 1742i,! évről szól — melyet még az úgy nevezett, O faluban — honnét ez előtt 51 évekkel a mostani helyökre telepedés előtt O Sükösdön használtak — de ennél a falu keletkezése sokkal korábbi.

5. Honnét lett népesittése nem tudatik.

6. Községünk nevének eredetéről, tsak anyit tudunk, azt is nép monda után, hogy nevezetét Sükösd onnét vette — mivel a régi vagy is az Ofalu honnan a jelenlegi falu ez előtt 51 évekei ki szállitatott, — a viz áradásoktól gyakran ostromoltatván, egy dombossabb helyen anyira ősze szorulva épült, hogy utczák helyett szűk közbe voltak, innen neveztetett előbb szükköznek, később rátz lakosai által, rátzul Csükösdnek, végre a lakosság tiszta elmagyarosodása folytán, neveztetett Sükösdnek.

7. Község határában elő forduló topographiai nevek, mező, dűlő, legelő, kaszálló, erdő, határ, tanya, csárda, major, szállás, kert, szőllős, árok, irtvány, halom, domb, csuts, orom, hegy, hegygerincz, örvény, szoros, forrás, kút, ér, to, folyo, patak, motsár, ingovány, nádas, rét, sziget, fok — mind ezen nevekkel jegyzett helyek, valósággal azok miknek nevezve vannak, — és semmi nevezetességgel sem bírnak — neveiket egyedül magoktól nyerik. —

Meg jegyzendő itt azonban az, hogy a határ külömböző vidékei, sajátságos következő rátznyelveni elnevezésekkel bírnak. P.O.: Sanyisnya, jelenleg község erdeje és kaszállója — Turity görönd, Verolog, Linyasitza, Karasszovitza, Sirakopoja Sutsitnopolja — Birisztig — Contrakositra, mind meg anyilapájos hajdanta viz állásos és részben nádas helyek voltak — jelenben pedig Szántto és Kaszálló földek — továbbá Labuditza hajdan viz állásos nádas, jelenben közlegelő — Kopoja Puratsik — Rásztovás — Sutsinhát — Grovnihát, Rivnitza, Jezer, — Kiissza — Óva — Ságod — Nepila, Constantina, — Krotistya, Pávleduna, — Dubokadolina hajdan is mint jelenben — mind meg anyi homokos és hegyes szántó földek — ezen elnevezések is eléggé bizonyítják hogy hajdanta csak ugyan rátzok voltak Sűkősd község lakóssai, kik most már egészben elmagyarosodttak.

Emlitést érdemel még az hogy a határban úgynevezett „Kápolnai dülők”ben az ország ut mellett 115. évekkel ez előtt „Kalotsai Érseki Uradalmi főtiszt.” Potskai Gergely Szent Anna tiszteletére egy kis kápolnát épitetett, hol a falusi nép butsukat

74