Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
tartott, mig ez előtt 15 évekkel történt másodszori felszenteltetése óta, nem tsak a falusi népnek, hanem a kornyéknek is minél látogatóttab butsujáro helye kezd lenni. 7. Sükösd község Tolna és Báts Megyékkel — továbbá Pest-Megyébe kebelezett Csanád, Nádudvar, Dusnok községekkel határos. Kelt Sükösdön December 30/863. bemutatják Sükösd község Elöljárói jegyezve Osváld jegyző Kincs János Biro Szeremle 1. Szeremle község fekszik Pest megyében a Solti járásban mint Pest megye szélén fekvő hely keletre Bács, délre Baranya, nyugotra és északra Tolna megyével határos; közvetlen a’ Sugovicza partján melytől egy erős föld töltés által választatik el. A’ Sugovicza a’ dunának Bajától a Szeremlei révig tartó szakadéka. Lakosai, nehány csekély számú görög katholicust az az óhitüeket kivéve általában magyarok s reformátusok. Mostani helyére 1773ik évben telepíttetett az előtt a’ duna és a’ Sugovicza által képezett pandúr szigetben feküdt, egy része jelenleg az ásott dunában, más része pedig a’ pörböl szigetben fekszik, régebbi helyéröl át tétetett, a’ mostanira azon ókból mert a’ gyakori áradások miatt az ottani tartózkodás veszélyei fenyegető volt. 2. A’ községnek egyedüli ismeretes és közönségesen elfogadott neve Szeremle, noha a’ reformata egyháznak 1743 ban kezdett anyakönyvében Szeremlyének iratik, azomban használt neve csak az előbb emlitett Szeremle. 3. A' község létezése gyanitással 1743-nál feljebb vihető, — mint a’ mikor kezdődnek az anyakönyvek — de 1826 ban a’ községháza az ott levő levéltárral együtt megégvén: pontos adatokat szolgáltató irományok is meg semmisültek. Noha hogy a’ község régebbi eredetű bizonyítja a’ legrégibb matricula hátuljára ragasztott darab levélke melyen néhai Virág Mihály Superintendens arról tudósitja a’ Szeremlei presbyteriumot, hogy ,,Régi ecclesiáink 75
