Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
e helyen dinnye termelés volt. — Markus düllő — szinte szőllő hegy, valaha szél hordta homok butzka volt, de 1851. évben Szőllővel beültetetett, és onnét veszi ezen elnevezést — jó és sok borokat terem. — Dézsma Szürühelyi düllő szinte szőllő hegy — elnevezését onnét vette, hogy ezen szőllő melet szokot valaha még az Urbériségek meg nem szűntek, a Kalotsai Érseki Uradalomnak dézsma Szürü, kertje lenni. — Kalamász hegy dűlő — II. osztályú szántóföldek — Triebgwand dűlő igen jó szántóföldek. — Szállásföld szinte jo szántóföldek. — Firczenman Insel kaszáló, nevezetét onnét vette, hogy az a község tulajdona lévén, azt 14. ember egy nap alatt levágta — Schmálcz Insel, legelő — a fejős marhák számára. — Krautäecker dűlő igen jó szántó föld, valaha káposztás kertek voltak. — öregkerti dűlő szántó föld — Farkas sziget Uradalmi Puszta a Kalotsai Érsekségé, mely igen sok és nagy Nádas és zsombékos rétek közt fekszik, nagyob részbe szántó föld és kaszáló. — Buterheutreiten dűlő — legelő. Sükösdi düllő szántó föld — onnét nevezik igy mert a Sükösdi szomszéd község határa mellet fekszik. — Kmantaick kaszáló — nevét onnét veszi, mert a völgyet a község szokta kaszáltatni nem pedig az egyes lakosok. Kelberbrunen Kaszáló — it a bornyú csordát szokták legeltetni és itatni. — Laus Insel ingoványos legelő nevet azért kapta, mert használatlan, jövedelmet nem ad. — Klösterle dűlő szőllő hegy. — Mindezeken kívül még igen sok szél hordta homok buczkái vannak, melyek hasznavehetetlennek és küllőn elnevezés alatt nintsenek. Kelt Nádudvaron 1864,ik évi januar hó 27-én. Feljegyzetté Tamás Imre jegyző Sükösd A túl laponn jegyzett adat gyűjtés kérdő pomjaira Felelet. 1 Sükösd község Pest Pilis és Solti Megye Solti Járás Hajósi kerületében fekszik. 2. Sükösd község egy névvel bir, s valamint helyben úgy ország szerte tsak is ez egy névről ismeretes. 73
