Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
ai nevei kővetkezendők : Belső telek — Kukoritza föld — Parlag dűlő melly régenten parlagon léven, onnan vette nevezetét, Nagy Semlék melly víz állásosságától vette nevét, — Kopoja dűlő melly több helyeken teknőforma természeti alkota miatt neveztetett — Hegyes határ melly egy hegyetskén lévő határ dombtól vette nevezetét, — Egy kis termő szőllő hegy van Rózán nevezett alatt, melly kevés, és gyenge bor termése miatt józan helyett az itteni szokásban lévő szókiejtés utján Rozannak neveztetett. — Továbbá éjszaknak fekszik egy domb a’ szántó földek közt, melly serfőző hegynek neveztetik, — melly a’ régi őregektől hagyományben tudva van, ott valaha serfőző ház létezett, — attól vette nevezetét. — Határos pedig Tataháza földterülete keletről Mélykút Község, — délről Almás mezőváros, — nyugotról Mateovitsi puszta, és éjszakról Jankovátz mezőváros. — Kelt Tataházán Majus hó 5én 1864. — Kis Pál bíró Nagy Benedek Jegyző. Vaskút Ijzör Vaskút helység tartozik Bács Bodrogh t:e Vármegyék felsőjárási főszolgabírói hivatalhoz. 2 -g?-or A’ község csak Vaskút név alatt ismeretes, noha német, magyar és dalmata a’ népessége. 3 szór a’ községnek más elnevezése nem volt. 4 A’ község mikor említetik legkorábban ki nem puhatolható. 5 ®25lA’ most itt lakó németek eredtek német országból a’ magyarok pedig kik nagyobb része Tótok voltak és a’ magyar nyelvet csak később megokévá tették Tóth országból származtak. 6 A’ helység nevének történeti eredete bizonytalan némelly kevésbé hihető nép monda szerént itt egykor egy vas részeket és anyagokat tartalmazó kutforrás fedeztetett volna fel, a’ mellynek azomban napjainkban nyoma sem létezik már, ennél hihetőbb ama szinte szóbeli hagyomány hogy a’ tőrök pusztítások idejében itt egy főidből hányt kút gőmbőlűségű és formájú erősség létezett, mellyet az akkoriban e’ környéken 66