Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
Mit lehet tudni kőztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről és értelméről mindegyik nyelvű helynévre nézve? A helynév eredetére nézve szóhagyomány, írott vagy egyéb emlékek teljes hiánya miatt felvilágosítást vagy bővebb magyarázatot adni nem lehet. 7. A község határában előforduló többi topográfiai nevek. O-Almás, a határnak egy nagy kiterjedésű része, szántóföld és legelő, hol az első telepedők földbe vájt lakainak nyomai még láthatók; fekszik a várostol nyugotra a madarasi, — borsodi — bikityi és mateovícsi határokat érintve. Mateovícs, így neveztetve a vele határos Mateovícs pusztától szántóföldeket tartalmazó nagyobb terület a várostol éjszakra. Dicker Berg, rácul: Debela greda, a határ szántó földeinek egy része, a várostol éjszakra; nevét egy dombtol nyerte. Gradina, (:vár rom:) a németek ,,Steinhügel”nek nevezik, a határ szántóföldéinek egy része a várostol éjszakkeletre. Szóhagyomány szerint itt hajdan egy török váracs vagy kastély állót, minek ezen helyen még nagy mennyiségben található tégla- kő és vakolat darabok valamint némi árkolatok nyomai valószínűséget adnak. Smilyevac, (:szalma virág, Strohblume, Sandruhrkraut Linné:) szántóföldeket tartalmazó nagyobb terűlet a várostol éjszakkeletre a mélykúti határ szonszédságában. Nevét az azelőtt ott nagy mennyiségben termett szalmavírágtol vette. Hajdan Prlikovícs név alatt külön pusztát képezett, mely utóbbi elnevezésre nézve azomban felvilágosítás vagy magyarázat nem található. Weiszes Haus, (:fehér ház:) a város kőzlegelője, igy neveztetve egy csőszháztol mely a múlt század végével még fenállott. Fekszik a várostol keletre. A németek bevándorlásakor itt cs. kir. ménes tanyázott. Duboka, (:duboka: mély:) szántóföldeket tartalmazó nagy terület, a várostol keletre a szabadkai határra dűli. Hajdan külön puszta volt s a múlt század végével bevándorlóit németeknek ide kellendett telepíttetniök. A bunyeváczok a határnak ezen részét hullámzatos fekvésénél fogva ,,duboke dolíne” (:Mély völgyek:) néven nevezték, miből aztán mai neve származott. A nép között éllő hagyomány szerént Duboka kővetkező módón csatoltatott az almási határhoz: 6. 15
