Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

Egykor a mondott pusztán katonák vonulván keresztül, egy velük volt Klára nevű nő ott útközben meghalt; a katonák a hullát temetetlenűl hagyván vita támadt Szabadka és Almás között, vallyon melyik község tartozik a hullát eltakarittatni : Szabadka azzal mentegetődzvén, hogy a halál eset nem az ő területén történt az almásiak temették el a halottat a ma is „Klárin grob”nak ^Klára sirja:) nevezett határdomb mellett, hol az almási, szabadkai és kunbajai határok egymást érintik; s ez esemény okozta, hogy a később történt rendezés alkalmával Duboka mely kűlőmben Szabadkához tartozott volna, Almáshoz csatoltatott.

Lapos, homokos terűlet, szántóföldeket, erdőt, szőllőt és legelőt tartalmaz. Fekszik a várostol keletre, határos Szabadkával és Kunbajával. Nevét a kunbajai határban lévő úgynevezett ..tápélaposi" térségtől nyerte.

Családos, igazabban Dzelalatusa, szántóföldeket, réteket és legelőket, szőllőt tartalmazó nagy része a határnak a várostol délre. Kunbajával és Madarassal határos. Magában foglalja a hajdan ,,Radonícs”-nak nevezett pusztát.

A szóhagyomány állításaként e terület bizonyos Dzelat nevű embertől vette nevét; Dzelat vagy Djelat török szó. és bakót, hóhért jelent. Ha ezen származtatás helyes, akkor feltehető, hogy a bunyeváczok már a törőkők idején itt laktak vagy közvetlenül kitakarodásuk után telepedtek meg a határban.

A Radonícs név már nincsen szokásban; származása és értelme felül tudomásunk nincsen.

Sóstó, ( :Salzwasser, Slana bara:) egy 20. holdnyi területű sziksavas vizű tó a határnak Családos nevű részén a várostol délre a kunbajai határba átnyúlik. Nevét vízének minőségétől vette.

összeírta Almáson 1865. november 10

Melkay György jegyző

Kir szab. Baja város

1. Baja városa, Bács-Bodrog vármegye felső járásában, az úgynevezett „telecskai magasság” végső pontján, közvetlenül Pestmegye mellett létező homokos dombon fekszik.

2. Napjainkban kizárólag „Baja” név alatt ismeretes országszerte.

3. Hajdan tudós Pavics, a Kapisztrán Jánosról nevezett rend történelmi kutatója szerint Franco villának nevezték. A XVlk szá-16