Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)

Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években

tívabban viselkednek, körükben a hagyományozódás erősebb, bár a tendenciák az újszerűség irányába mutatnak.

A névörökítés okait kutatva Büky Béla megállapítja: „A legkülönfélébb meggondolás következménye lehet az, hogy az újszülött az apja vagy az anyja nevét örökli. Lehet ez egyszerűen a családi összetartozást, a vérségi kapcsolatot megpecsételő szimbólum. Lehet annak következménye is, hogy az apa vagy az anya (ill. a nagyapa vagy a nagyanya) valamilyen kiváló képességgel bírván, a szülők a névadás által mintegy arra akarják buzdítani gyermeküket, hogy felnőtt korában ugyanolyan kiváló legyen, mint az, akinek nevét örökli: méltó legyen az öröklött névhez. Előfordul természetesen az is, hogy az elhunyt szülő vagy még inkább az elhunyt nagyszülő nevét a kisgyermek, rendszerint az elsőszülött, kegyeletből örökli (vö- Lőrincze L. : A tolna-baranyai székelyek névadási szokásaihoz 6—7). Persze . .. nemcsak a szülők neve öröklődhet, hanem az oldalági rokonok, keresztszülők, jóbarátok neve is. Minderre, sőt a nagyszülők nevének öröklődésére az állami anyakönyvekben adatokat hiába keresnénk.”20 Az idézetteket csupán egyetlen megfigyelésünkkel egészíthetjük ki. Baja város névanyagának számbavételekor arra a következtetésre jutottunk, hogy a társadalmat érő nagy megrázkódtatások komolyan befolyásolják a névörökítés mértékét. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy 1896-hoz viszonyítva — amikor az anyák nevei 17,1 százalékban, az apák nevei pedig 19,1 százalékban öröklődtek — a XX. század közepére (1959.) jelentősen megnőtt az örökölt nevek száma (25,0 ill. 50,0 %). Ez szemben állt az egyéb névadási tendenciákkal, amelyek mind a választékosság irányába mutattak. A jelenséget azzal magyaráztuk, hogy századunk szörnyű háborúi idején a szülők — valóban jelezve a családi együvétartozást a nevek szimbolizmusával is — a gyermekben továbbélő nevükkel mintegy tiltakoztak az erőszakos elmúlás ellen, és kifejezték azt az óhajukat, hogy a gyermek a névvel együtt örökítse tovább fokozott veszélynek kitett, elpusztulással fenyegetett egyéniségüket is.

Az egymással összevethető számszerű adatok azt igazolják, hogy a főváros, Baja és a jelenleg megvizsgált terület (Észak-Bácska) öröklődési mutatói csak kevéssel térnek el egymástól:

(Valamennyi adatunk 1962-ből való. A főváros százalékszámait Büky Béla közölte.)

női nevek öröklése

férfinevek öröklése

Budapest:

Baja:

Észak-Bácska :

23,7% 15,2% 23,4 %

43,9% 51,2% 47.5 %

18