Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)
A családneveknél — mivel rendszerint hallás után írták le — bizony elég sok a hibás, például: Grassalkovich helyett Krassalkovich, Thököly helyett Tököli, Closca helyett Kloszka, Batthyány helyett Battyán, Réaumur helyett Reumer stb. Ezeket nem javítottam ki, hanem úgy közlöm, ahogyan az eredetiben írva van. A megszólításokat, címzéseket szándékosan nem mellőztem, nem pedig egyfelől a szöveghűség szempontjából, másfelől mert azok tanulságosan jellemzőek az akkori társadalomra. Mészáros Béla jelezte az eredeti oldalszámokat is másolatában. Ezeket zárójelben hozom az egyes bekezdések végén. Amint az esztendők változtak, természetszerűen változtak a napló vezetői is. A Háztörténet szövegében a sermo rusticustól egészen a sermo classicusig, minden változattal találkozunk. A bejegyzések alkalmával a dolog természeténél fogva — néhány kivételtől eltekintve — a krónikás neve szerényen háttérben marad, ritkán sikerül egyel-egyet név szerint is megismerni. Ezek közül kettőt tartok különösen kiemelkedőnek: P. Karagich Lukácsot, a rendtársai által is elismert nyelvészt és P. Lukács Timótot, aki az 1838-as árvizet és az 1840-es bajai tűzvészt pompás latinsággal írta le. Koszta István ** # Baja város helytörténetírása rendkívül mostoha. Néhány használható részlettanulmányon kívül egyetlen összefoglaló könyvvel rendelkezünk. Ezt Rapcsányi Jakab írta, s majd 40 esztendővel ezelőtt jelent meg. A benne összehordott adatok zöme Borsay Jenő múzeumigazgatótól származik, aki azokat önzetlenül és szerényen rendelkezésére bocsátotta. Rapcsányi csak összemarkolta őket, s szinte minden rendszer nélkül, bár nagyjából-egészéből kronologikus sorrendben haladva, közölte azokat. Összehasonlító vizsgálatokra, mélyebb elemzésekre nem tellett erejéből, hiszen jómaga orvos volt, történész előképzettséggel távolról sem rendelkezett. Többünkben felmerült az utóbbi évtizedben egy átfogó városmonográfia megírásának szükségessége. Rá kellett azonban döbbenünk, hogy ehhez kevés az erőnk. Van ugyan néhány lelkiismeretes és szorgalmas helytörténeti kutatónk, ám egész korszakok és témakörök gazda nélkül árválkodnak. így jutottunk azután arra a gondolatra, hogy a város alapvető forrásanyagát másolatban, vagy fordításban hozzáférhetővé tesszük. Ezekre a pillérekre bízvást építhet majd Baja leendő monográfusa. Elsőként a bajai ferences zárda Háztörténetének fordítását tesszük közzé. Egyházi intézményeink, s azok vezetői nagy ha5
