Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)

mán életének egy mindeddig kevéssé ismert részlete szolgált, amely nemcsak a darab témáját sugallta, de a mű eszmei értelmét is meg­adta. Bizonyos ugyanis, hogy a színmű történetének középpontjában álló konfliktus, a szegény legény s a gazdag lány szerelme, e sze­relem közé emelkedő társadalmi válaszfal nem egyszerűen kon­vencionális elemként jelent meg Tóth Kálmán első színművében. A már akkor is közhelyszerű téma mögött egyéni élmény rejlett, amely nemcsak a „Puszták rózsájá”-ban követhető nyomon, hanem Tóth Kálmán akkori költészetében is. A Tóth Kálmánról szóló irodalomban Vadnay Károly emlék­beszéde utal arra, hogy a színmű történetének hátterében szubjek­tív élményeket kell keresnünk.34 Vadnay e szubjektív élményt, amely Tóth Kálmán színművét sugallta, Tóth Kálmán Spitzer Nina iránti szerelmében jelölte meg. Nináról ismert, hogy zsidó vallású volt, s ha közte és a költő közt az érzelmek valóban a házasság gondolatának reális fölmerü­léséig fejlődnek, bizonyára komoly válaszfalat jelentett volna köztük a felekezeti különbség. Vadnay szerint Tóth Kálmán képzeletét színműve írásakor az ilyen „válaszfalak kiegyenlítése” foglalkoz­tatta. Tóth Kálmán Spitzer Nina iránti szerelme azonban bizo­nyíthatóan későbbi keletű. Dömötör Pál Tóth Kálmánról írt élet­rajzában ugyan az olvasható, hogy Tóth Kálmán még a szabadság­­harc alatt gyűlt lángra a „Spitzer-család eszményies leánykája” iránt,85 de ennek ellentmond Tóth Kálmán egész korai költésze­tének vallomása. A Spitzer Ninához fűződő szerelem legfeljebb 1851 nyarának vége felé keletkezhetett s ennek első költői megnyi­latkozása kétségtelenül az 1851. szeptember 14-i kelettel megjelent „Harmat van a lombon...” című vers.36 Vadnay mégsem járt messze az igazságtól. Ha a Spitzer Nina iránti szerelmet a „Puszták rózsája” írása idején filológiai érvek nem is igazolják, s így a színmű keletkezésében az szerepet nem játszhatott, Tóth Kálmán 1849 vége és 1851 szeptembere között írt versei olyan életrajzi mozzanatról árulkodnak, amely nagyonis va­lószínűvé teszi a „Puszták rózsájá”-ban érintett téma szubjektív fogantatását. A Tóth Kálmán-irodalomban az említett időszak verseiről s tá­­gabb értelemben Tóth Kálmán korai költészetéről általában az olvasható, hogy e versek főleg Petőfi „Felhők” korszakának után­érzései s a bennük megnyilatkozó sötét hang nem más, mint mes­terkéltség, valódi érzések helyett ez érzések szenvelgése. Alszeghy épp a megjelölt időszak verseiről írja, hogy azok minden reális élményt nélkülöznek,37 holott éppen e versekből rajzolódnak 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom