Solymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdővágók - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 13. (Baja, 1965)
négyes sorokat rakva 5—6 tüzelőnyílást hagytak ki, a tábor nagysága szerint. Felfelé 30—35 sor jött egymásra. A tüzelőnyílásoknál az 5—6-ik sornál kezdték.a beeresztést, soronként negyed téglával, míg az boltozatosán össze nem ért. Kívül körben közvetlen mellé rakták a köppenyt, két sor téglát, de azokat már kötésbe, mint a falazásnál, tehát a szélén fél tégla eltolódás volt. A belső rakásnál is tettek sarki kötést. A tábort úgy rakták, hogy falai befele dőljenek, nehogy a belső hő szétvesse az egészet. A köppenyt kívül ujjnyi vastagon besaralják, tetejére két sort lapjával fektetnek. A tüzelő lyukak alját két sor vályoggal berakják, közben alul egy vályognyi huzatlukat hagynak. A tábori kemence tehát egy csonka piramis alakú építmény sűrűn rakott téglákból, s rajta 5—6 tüzelőnyílás, 80— 100 cm széles és magas boltozatos folyosó keresztül. Ezeket vaslemezből készült tévővel zárják le, melyen kémlelő lyuk van. Begyújtáskor az egyik oldalt lezárják, a lyukat megtöltik tüzelővel, meggyújtják, lezárják. A füst a téglák közt talál kiutat, külön kéményt vagy füst járatot nem készítenek. Ahány lyukas a kemence, annyi tüzelőt fogadnak hozzá. Ezek fele alszik, pihen, a többi két-két lyukat tüzel az égető felügyeletével. Az égetés tartama alatt állandó felügyelet kell, tehát felváltva vannak éjjel-nappal szolgálatban. Ha azonban az egyik oldali le akarják zárni, és a másik oldalt akarják tüzelni, jön a bukátolás, ilyenkor mindenki dolgozik. A tévőt elveszik, minél gyorsabban teletömik a lyukat, lezárják, lesaralják, és úgy kezdenek a másik oldalról tüzelni. Az erős tüzelésnél előbb az alsó téglák égnek át, aztán a tűz mind magasabbra hatol. A harmadik-negyedik napon eléri a tetejét, akkor az egészet 3—4 ujjnyi vastagon leföldelik, a tévőket leszedik, a lyukakat, huzatlyukakat is, berakják, besaralják, és úgy áll két hétig. Akkor bontják ki. A köpenyt abban az esztendőben még másik táborhoz felhasználhatták, de következő évre tönkrement. Némileg más a helyzet a szénporos téglánál. Már a sárcsináláskor 6—7 talicska földhöz egy talicska szénport kevernek, esetleg iszapszenet vagy apró porszenet. Táborba rakáskor azonban alul élére állítva két sor téglából lábakat raknak, arra egy sort fektetnek, majd újra lábak széncsatornának. Ezt darabos szénnel megtöltik, a többi téglát már sűrűn egymásmellé rakják, de helyenként pár ujjnyi rést hagynak a füstnek. Köpeny helyett vert falat is szoktak csinálni, s abba rakják bele, így kevesebb az eldobandó anyag. Begyújtás után a széncsatornákban levő szén begyullad, átizzítja a téglákban levő .22
