Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)

I. Közigazgatás

katolikus, 3 pedig óhitű. Az 1812-es tisztújító közgyűlés alkalmával a három nemzetiségből arányosan választottak 12 belső és 24 külső tanácstagot, ezenkívül megválasztották a község öregeit (seniores communitatis), számszeriní tizet: 1 magyart, 4 németet és 5 rácot. J4

Az 1852. évben városigazgatási szempontból több fontos esemény történt. Még a szabadságharc alatt mindkét városi pecsét elveszett. Később a kisebb pecsét előkerült, de a nagyobbik nem, ezért elrendelték a régi pecsétek megsemmisítését és újak készítését. Az új pecsétek nagysága hasonló volt a régiekéhez, a következő körfelirattal: „Baja város pecsétje 1696. megújíttatott ism: 1852.” A címmetszet Ádám s Évát ábrázoló formáját a régihez képest megtartották. 15 Ugyanebben az évben történt Istvánmegye helység közigazgatási bekebelezése 1(1 —

miután már az 1836: XXX. te. Pest megyétől Bács-Bodroghoz csatolta, — a városi törvényszéknek a közigazgatástól való szerves elkülönítése 17 és a tartományi kormány rendeletének megfelelően árvabizottság felállítása. 18 Néhány évvel- később megerősítik a város dunaparti vámszedési jogát, amellyel Baját még 1830-ban ajándékozta meg Ferenc császár. 19 Baja városának hosszú harcot kellett folytatni a földesuraságokkal való úrbéri viszonyának megszüntetése 20 és már századok óta fennálló önálló tanácsi hatósággal bíró szabad mezővárosi (oppidum liberum) rangjának megvédése érdekében. 21

Baja megbecsülte nemzeti nagyjainkat akár saját, akár idegen város szülöttei voltak. Nemcsak Türr Istvánt választották a város díszpolgárává 22 hanem Jókai Mórt is..23

A város és környéke sokszor élt át nagy pusztító tűzvészt. 1819-ben 125 család vált hajléktalanná. 1840-ben az egész város leégett. 1863-ban Szentistvánc-n volt nagy tűzvész, s leégett községháza, templom, 70 fő- és számos melléképület. Baja város tanácsa szomszédi kötelességét teljesítette, amikor a károsultak megsegítésére gyűjtést indított.

Az 1857. évi népösszeírás 24 hivatás, kereset és egyéb megélhetési források szerint veszi számba a város lakosságát. Ebben az időben Bajának 17.651 lakosa volt. Élénk városi életre vall, hogy egy Steininger Antal nevű cukrász már 1854-ben fagylalda felállítása iránt folyamodott a városi közgyűléshez. 28 Kiváló lótenyésztésre utal, hogy 1860 körül megvolt a bajai méntelepnek — a régi sóraktár (regium salis depositorum) helyén, a földesuraság régi serfőzője (Braxatorium Dominale) szomszédságában — mai kialakult formája. 1891-ben pedig több mint 3A kát. holddal növelték területét.

Ami a kultúréletet illeti, Bajának már 1815-től kezdve 6 osztályú királyi iskolája volt. Az iskolának rendes tanítókkal

15