Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)
I. Közigazgatás
való ellátás céljából a város 1843-ban a ferencesekkel 'kötött olyan szerződést, hogy a kolostor 6 vizsgázott tanítót, egy igazgatót, egy hitszónokot és helyettes tanítót adjon. 26 Már 1840- ben rajziskolát,*27 1854-ben pedig „községi, közéleti és tapasztalatszerzési célból” úszóiskolát 28 állított fel a város. A tartományi kormány határozatára az ún. nagy gymnasialis iskola 1851-ben kezdte meg működését. 29 Az első bajai népművelő és tanonciskola szervező Bándl János professzor volt, aki már 1852-ben javaslattal fordult a városi közgyűléshez, hogy a tanoncoknak ünnep- és vasárnapokon díjazás nélkül hajlandó iskolai órákat adni. Javaslatának indoklásául felhozta, hogy a művelődés mindenki részére, de különösen a polgári osztály, a mesterségtanulók számára szükséges. A közgyűlés Bándl János ajánlatát helyesléssel fogadta és utasította a céhbiztosokat, hassanak oda a céhgyűléseken, hogy a mesterinasokat gazdáik ezen iskola látogatására ne csak serkentsék, de szükség esetén kényszerítsék is.30 21. Protocollum currentalium (körlevelek és hirdetmények jegyzőkönyvei), 1811—69. Hirdetmények dobolások iratai, 1945—46. 15 kötet. Az első kötet Istvánmegye megszűnt község Protocollum Currentaliuma, amely Matrykó Mihály idejében keletkezett 1811—21-ig. A többi jegyzőkönyv Baja városi eredetű, kivéve az 1853—56. évből származót, amely viszont a másik beolvadt községnek, Bajaszentistvánnak a körlevelekről készült másolati könyve. 22. Elnöki ügyiratok, 1881—1945. 45 fasciculus iromány és 10 kötet iktató tartozik a sorozathoz. A szoros értelemben vett elnöki hatáskörbe tartozó és bizalmasabb jellegű iratokat iktatták az elnöki iktatóba. 23. Közigazgatási bizottsági ügyiratok és jegyzőkönyvek, 1876—1950. Az. iratsorozat 108 csomó iratanyagot, 88 kötet segédkönyvet és 14 kötet jegyzőkönyvet foglal magában. A jegyzőkönyvek közül 1903—1908-ig terjedő évek teljesen hiányoznák. A közigazgatási bizottságnak szervezetét és hatáskörét az 1876: VI, XIII, XIV, XXVIII, az 1877: XX., az 1882., XX., az 1883: XXXV., az 1886: XXIII. tc.-ek és egyéb jogszabályok haf ■ rozták meg. Ügyrendjét az 1876. évi nov. 13-án tartott közigazgatási bizottsági ülésben állapították meg. Ez az ügyrend volt érvényben 1902-ig, 1903-tól ügyrendjét az 1902. nov. 12- én kelt 127000Ű902 B. M. sz. rendelet szabályozta. 24. Számonkérőszéki jegyzőkönyvek, 1904—1909. 3 db. Az 1886: XXI. te. 57. §. a) pontja alapján a főispán 16
