Solymos Ede: A Türr István Múzeum története és ismertetése - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 5. (Baja, 1958)
ott, hazánk egyik legnagyobb, s egyetemi városában jobban szolgálja a közművelődés céljait, mint azt Baján valaha is remélni lehetett volna. Míg másfél évtizedig a város vezetősége a múzeum ügyét csak politikai agitációs céllal emlegette, néhány lelkes magánember azon fáradozott, hogy az elszalajtott helyett egy új múzeumot teremtsen. A gondolat élharcosa Borsay Jenő ny. bátmonostori jegyző volt, a Bácsbodrogh vármegyei Történelmi Társulat egyetlen élő választmányi és működő tagja. Hogy a továbbiakat megértsük, a múlt századba kell visszanyúlnunk. Az 1800-as évek második felében országos jelenség volt, hogy nagyobb múlttal rendelkező városokban, és elsősorban megyeszékhelyeken Történelmi Társulatok alakultak, melyek gyűjteményeket is hoztak létre. Ez szorosan kapcsolódott ahhoz a szellemi áramlathoz, melyet bevezetőben már említettünk. A Bácsbodrogh Vármegyei Történelmi Társulat 1883. május 11-én alakult meg Zomborban. Célja volt a megye történetére vonatkozó tárgyi és írásbeli adatok összegyűjtése, és Évkönyveiben való ismertetése. Rövid időn belül értékes gyűjteményt hoztak létre, részben a tagok magángyűjteményeiből és adományaiból. Később Bács-környéki leletekkel gyarapították. A vármegyei levéltár is sok okiratot ajándékozott a múzeumnak. 1913-ban egy bácsi gazdálkodó'szántás közben III. Béla és II. Endre korabeli edényeket talált tele pénzzel (összesen 1390 db), melyet a társulatnak adott el. Ezért az anyagért még abban az esztendőben milliókat ígértek. A trianoni békeszerződés értelmében ezeket a műkincseket a szerződés megkötésétől számított húsz éven belül visszakövetelheti Magyarország. Borsay Jenő, mint egyetlen élő választmányi tag, azon fáradozott, hogy a háború óta szünetelő társulatot életre keltse, és így a jogfolytonosság meglővén, a zombori múzeum anyagát visszakövetelhessék, még mielőtt az Jugoszlávia tulajdonába menne át. Fáradhatatlanul cikkezett, agitált és levelezett. Hogy sokszor milyen nevetséges részletkérdéseken múlott a siker, és mit kellett végigszenvednie, nagyon jól érzékelteti az alábbi, teljes egészében közölt levél. Mélt. medveczei és kisbeszterczei Medveczky Károly nagybérlő Magyar Kir. Gazdasági Főtanácsos úrnak Mélykút Baján, 1931. április hó 30-án. Tinójárás puszta. Méltóségos Uram! Dr. Frank Mihály árvaszéki elnök Úr Öméltóságának szíves utasítására, az idemellékelt másolati iratok bemutatása mellett azzal a kérelem-9
