Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
9. A kelták földművei
ezideig nem sikerült kiválasztani a trák és illyr hagyatékot. A történelmi kezdetek elmosódottan jelentkeznek. Ha azt a vitát, mely ma akörül forog, hogy négy, avagy három részre osztható-e a bronzkor ezer esztendeje, ebből a szempontból tekintjük, arra a felfogásra jutunk, hogy sem négy, sem három, hanem csak kettőre különíthető el. Egyik a népi kontinuitás alapján megállapítható első fele, ez a trákokhoz köthető, másik az illyr megmozdulás kapcsán végbemenő történelmi változás. Ebben a látszólag egyöntetű művelődést mutató, de azért távolról sem egységes korszakban némileg eligazít a Békéscsaba város erdei Várdombon több éven át végzett rendszeres ásatás anyaga.40 Hogy a törzseket valamilyen erő miképpen egyesített nagyobb szövetségben, nem tudjuk. A hasonló gazdasági alap, az egyező rituális felfogás, vagy nyelv, mely illyrekké tette őket, ma még nem világos, nagy a valószínűsége annak, hogy ami az ősibb trákot a későbbi íllyrtől elválasztotta, a nyelvi differenciáltság lehetett, mert hagyatékuk egyöntetűsége nem mutat művelődésbeli nagyobb elkülönülésre. 9 A kelták földmüvei A tószegi telepnél továbbélő füzesabonyi telep s a gyulavarsándi Laposhalom árokkal körülvett telepe ekkor kezd benépesülni, a pécskai Nagy sánc felső rétegei és a cófalvi aranylelet is ebbe a korszakba tartozik, míg a pécskai telep alsó rétegei az előbbi korra mutatnak s a település kezdetei a hatvani művelődés korába esnek. Az Alföldön ebben a korban jelentkeznek a sánccal megerődített telephelyek, ami Mozsolics szerint az 1100 táján elkezdődött lauzitzi kultúra terjeszkedésének a következménye. Gondol azonban a bronzkorvégi klímaváltozásra is, ezért a bronzkor esetleges IV. szakaszát és a Hallstatt kezdeti kultúráját nemigen képviselik leletek s az Alföld ezidőben el is mocsarasodhatott. Ez indokolja meg, hogy alig akad bronzkori telep, amely tovább élt volna a Hallstatt korban is. Az embercsoportok a nagy esőzések miatt a magasabban fekvő lakóhelyekre kényszerültek.49 50 A lauzitzi művelődés területének keleti határáig nyomulnak elő a szkiták, de belsejébe nem hatolnak. A Duna 49 Banner: Bcsaba tört. 17. 50 Bökönyi: A .tószegi ásatás gerinces álLatfaunája. A. A. A. Se. H. II. 1952. 1 3. 41
