Solymos Ede: Jelky András a hiteles adatok fényénél - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 1. (Baja, 1957)
vitorlázott. Rákötötte egy rúd végére a pizángfa hosszú levelét, magasra emelte föl a rudat és addig lóbálta jobbra meg balra a levegőben, míg a kínaiak végre észrevették jeladását és csónakot küldtek értük, mely Jelkyt, meg a két indust a hajóra vitte.” „Jelky szerencsésen megérkezett Batáviába. Egyenesen az úgynevezett vízi erődbe ment és ruhát kért az őrségtől. Ott tudta meg, hogy távolléte alatt Messel úr, Batávia városának főhelytartója meghalt, nagy hivatali állására pedig van der Parra urat, a Keletindiai Kereskedelmi Társaság egykori elöljáróság volt elöljáróját nevezték ki. Jelky tehát egyenesen őhozzá ment és a lábához vetette magát. A helytartó mindjárt ráismert, visszaemlékezett rá, hogy mily kegyetlenül bánt el vele, sokáig állt előtte mozdulatlanul, végre aztán elfordította róla szemét, mert egészen könnybe lábadt. Végighallgatta balsorsának történetét, magát tartotta benne hibásnak, s elmondotta még, hogy levelet küldött miatta minden hollandus tájra, de nem kapott felőle semmi megbízható híradást. Aztán vigasztalta és megígérte neki, hogy jócselekedetekkel fogja jóvá tenni mindazt, amit vétett ellene. Jelky, akibe új bátorságot öntött ez a vigasztaló beszéd, apósához sietett s megölelte feleségét és leánykáját. A helytartó nemsokára aztán átküldött neki ötszáz tallért, ugyanannyi üveg bort és háromszáz üveg sört, hogy beszerezhesse mindazt, amire háztartásában szüksége van s meglegyen neki az, amivel helyreállíthatja meggyöngült erejét. A helytartó ez időtől fogva oly jó szívvel volt hozzá és annyi jót tett vele, hogy atyja helyett atyja volt: mindenek előtt a polgárság zászlótartójává tette s egyben kinevezte minden mohamedán és pogány gyermek gyámatyjává, amivel együttjárt minden indus és kínai gyermek nevelése és vagyonának kezelése is. Ezután ugyanez a jótevő feljogosította arra, hogy tizenkét bérkocsit tarthasson a városban és adhasson bérbe, azonkívül bőkezűen rendelkezésére bocsátotta előlegképpen a pénzt mindarra, amihez a kocsik és lovak beszerzésére, hatvan szolga tartására és egyebekre szüksége volt. Jelky ilyképpen nem csekély nyereséghez jutott és hovahamarább jelentékeny vagyonra tett szert, minekutána ezt minden mások mellőzésével reáruházott jogot magára nézve nagyon előnyösen adta tovább másoknak.” „De a helytartó még mindezeknél is nagyobb jótéteményeket tartogatott számára. Szabad rendelkezésére bocsátotta pénztárát 10
