Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Jász kerület
Boldogháza (Boldoghaza) puszta összeírása [52. o.] Ez a puszta a herényi kerületben fekszik, Alsószentgyörggyel (Alsó St. Gyorg), Újszásszal (Ujszasz), Mizsével (Megér48)és Berénnyel (Birin) határos, északnak tartva egy órányi a hosszúsága és félórányi a szélessége. Jó szántóföldjei és rétjei vannak, mindig az alkapitányhoz tartozott, aki jelenleg tekintetes Sőtér Ferenc úr, Pest megye alispánja, akitől a pusztát a herényiek bérlik, és neki évente 20 birodalmi tallér adót fizetnek. Itt kint tartják fölös állataikat mind nyáron, mind télen. Jászárokszállás (Jász-Árok Szállás) falu összeírása [54-75. o.] Ez a helység a Jászságban, vagyis a Berényi kerületben, attól [Jászberénytől] és Hatvantól (Hatwan) 2-2 mérfoldnyire fekszik, keletre egy negyedórányira Visznek, majd Őrs (Eörs)49 innen számítva egy félóra járásra található. Határában egy árok és egy kevés legelő pereskedés tárgya. A dél felé lévő Dósa (Dósa), egy órányira fekvő helység a Jászságban, ehhez közel Négyszállás (Négy Szállás) és Ágó (Agho) található. Nyugat felé az egy órányi távolságban fekvő Csánnyal (Csán) határos, ebben a körben húzódik a határ Vámosgyörkkel (Vamos Gyorg), Adáccsal (Adacs) és a fenti Visznekkel. Északra húzódik az adácsi (Adacs) határ egy félórányi távolságra. Eszerint ennek a helységnek, Arokszállásnak (Árok Szállás) három órányi a kerülete. Itteni gazdák [száma] 107 Letelepedett [házas] zsellérek50 18 [A gazdák] emellett Agó (Agho) pusztát használják. Valamennyi lakos katolikus, egy szép templomuk van és saját plébánosuk. Jó szántóföldje van, melyet nem kell trágyázni. Délre egy kis patak folyik, amelyet Gyöngyösnek (Gyöngyös) neveznek, ezen egy 2 köves rossz malom is épült, és bevallásuk szerint silánysága miatt 150 kila vámnál is kevesebbet jövedelmez. A herényiekhez hasonlóan szintén szabadoknak tartják magukat, az előbb említett közös kiváltságlevélre hivatkoznak, amelyet azonban nem tudtak felmutatni. 1577-ben az egri királyi provizorátusnak, jóllehet akkor kevés lakos, nem több mint 20 egész telkes gazda és 53 zsellér volt: Rendszeres fóldbérben fizettek 66 forintot. A téli szolgálat előtt megegyezve [a robot megváltására] 22 forintot Királyi dikába 27 forintot 48 Pusztamizse: Jásztelek külterületi lakott része. 49 Tamaőrs 50 Az eredeti német szövegben inquilinus szerepel, ami beköltöző lakosnak is fordítható. A vagyoni viszonyok szerint azonban az összeírásban a zselléreket jelölték ezzel a szóval. 33
