Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Jász kerület
Akóba: Búzanegyedet 137 " Árpát hasonlóan 137 " Pint vajat 11 Juh- és tehénsajtot 22 Bort az officiális kívánsága szerint mértek ki. Szolgálatot [robotot] mind az; egri vár, mind az officiális számára Szent Györgytől Szent Mihály ünnepéig teljesítettek. A téli szolgálat [robot] helyett pedig megegyeztek. Az officiálisnak adóztak: Akóba: Búzanegyedet 17 Árpát ugyanannyit 17 Disznót 1 A juhot tartók egy-egy bárányt 1 Tizennyolc szekér szénát. A töröknek: Minden egyes gazda 1 forint 12 dénárt. Egy zsellér [ennek] a felét. A herényi török uraságnak a föld minden terményéből tizedet adtak. A herényi bégnek mindenféle munkát, amikor akarta, tartoztak végezni. A szénáért és fáért 1-1 forintot [széna- és fafuvarozás megváltására]. A mostani árokszállásiak azonban azt jelentik, hogy a török uraságnak búzából, árpából, kölesből minden után tizedet és báránydézsmát fizettek, de zabból nem, és amikor csak megkövetelte, fát szállítottak neki. A hatvani [török] uraságnak olykor 20, vagy 30 kaszás 3-4 napig a réteken dolgozott, a gazdák viszont, akiknek szekere volt, a lekaszált szénát hordták be. Azonkívül évente 64 forint adót, 15 budai pint vajat, a török császárnak évente 30 forintot, a nádor őfőméltóságának évente 134 forintot fizettek. Ez az itt lakó 107 gazda és házas zsellér azt vallotta, hogy az árokszállási és Ágó pusztai földeken, amelyeket ugyancsak használnak, az elmúlt 1698-as évben télen, és ebben az évben nyáron termesztettek: Búzát 1789 kilát Árpát 1007 3/4 ” Zabot 161 2/4 ” Kölest 233 1/4 ” Árokszálláson (Árok Szállás) 75 egész telkes vétetett számításba a zsellérek nélkül, mert ők Ágó pusztát használják, [és] több gazda is letelepedett ott [Ágón]. 34
