Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Néprajz - Küllős Imola: Egy halasi rabló, „Híres Benke Kotsis Pál Nótája”
HALASI MUZEUM 4. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 140. évfordulójára 465 Egy halasi rabló, „Hires Benke Kotsis Pál Nótája” Avagy: Miről árulkodik egy 1818-ra datált hírvers?* Küllős Imola Tanulmányomban egy helyi kötődésű epikus ének történeti és folklórfilológiai elemzését kísérlem meg. A versnek, amely műfaja szerint a latorköltészet tolvajének1 típusához tartozik, egyelőre csak azt az egy kéziratos változatát ismerem, amelyet az ún. Juhász Lász- ló-énekeskönyvbe2 jegyzett föl tulajdonosa, aki a kéziratos füzet címlapjának Asztalos Tzímer feliratú, gyalut, körzőt és derékszögelőt ábrázoló tollrajza szerint3 asztalos volt Kiskunhalason az 1800-as évek első harmadában. A borítóképen kívül erről tanúskodnak nótás és „mindenes” gyűjteményének megrendelésekről, elvégzett munkákról szóló bejegyzései, különböző számadásai. A név szerint nem ismert, de iskolázott, keveset még latinul is tudó mesterember feljegyzéseit a füzet végén más kezek (leszármazottai?) folytatták.4 Sajnos, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum tulajdonában lévő énekesfüzet első lapja erősen megrongálódott, így a több generáció által is használt kéziratos gyűjtemény több sornyi latin (és magyar?) címe csak töredékeiben maradt fenn. (2. kép.) L A halasi asztalos céh viaszPecsétÍe Az alábbi, népdal- és betyárballada-formulákat, motívumokat, a XIX. századi népköltészetben és betyárfolklórban gyakori rímpárokat tartalmazó, 1818-ra datált tolvajének két kiskunsági rablóról, Benke Kotsis Paliról5 és cimborájáról, Sebestény Mihályról, valamint gaztetteikről szól. Benke Kocsis Paliról és „nótájáról” Nagy Czirok László a következőket írta: A múlt század első évtizedében betyárko- dott a Kiskunságon. Ahogy az öregek tudták, nyugtalan vére hagyatta el vele a halasi szülőházat. Egyebet, mint a félegyházi kassza kirablását, s a környékbeli uraságok kifosztását, már alig mondhattak róla. Egy múlt század eleji kéziratos füzetnek száz sornyi versében maradt fönn felőle valamivel több.6 Az énekszöveg által is emlegetett cimborája, Sebestény Mihály7 a (kiskun)félegyházi kassza kirablásáért került a hatóságok látókörébe: „Egy emberöltővel később más betyárok ismét elmozdították helyéről a félegyházi kasszát. Az egyiket ugyancsak Sebestyénnek hívták.”8 Róla, azaz Sebestyén Sándorról az alábbiakat tudjuk: „Halasi redemptus család sarjaként Kötönypusztán volt szilaj csikós. Az önkényuralom idején, családi civódások miatt állt betyárnak. Társai Gondi cigánykovács és Harányi Sándor, pusztamérgesi számadó volt. ...Kirabolták a félegyházi kasszát. Pénzüket a halasi vásártéren ásták el, de valaki elvitte. Sebestyénnek nyoma veszett, sorsát nem ismerjük.”9 A