Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában 63 ISTVÁNOVITS 1991 =Istvánovits E.: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4-5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján. - Beiträge zur Geschichte des oberen Theißgebiets in dem 4-5. Jahrhundert. MFMÉ1984-1985/2 (1991), 29-54. KOVÁCS 2004 = Kovács P.: Hunkori sír Százhalombattán. - A grave from the Hun Period at Százhalombatta. ComArcHung 2004, 123—150. KŐHEGYI 1971 = Kőhegyi M: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata-hunkori temetőjének ásatásáról. - Vorläufige Mitteilung über die Freilegung des spätsarmatisch-hunnenzeitlichen Gräberfeldes von Madaras-Halmok. ArchÉrt 98 (1971), 210-215. KŐHEGYI-VÖRÖS 2011= Kőhegyi M.-Vörös G.: Madaras-Halmok. Szeged 2011. KULCSÁR 1998 = Kulcsár V.: A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. -The burial rite of the Sarmatians of the Carpathian Basin. [Múzeumi Füzetek 49.] Aszód 1998. PATEK 1942 = Patek E.: A pannóniai fibulatípusok elterjedés és eredete. - Verbreitung und Herkunft der römischen Fibeltypen in Pannonien. [DissPann 11/19.] Budapest 1942. ROSTA-LICHTENSTEIN 2011 = Rosta Sz. - Lichtenstein L.: Egy szarmata telep a 2-3 század fordulóján. In: A Barbaricum ösvényein... A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai. Archeologica Cumanica 1. Szerk.: Somogyvári Á.-V. Székely Gy. Kecskemét 2011, 85-117. SÓSKÚTI 2010 = Sóskúti K.: Szarmata településrészletek egy gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszáról, Pusztaszertől Algyőig. - Sarmatische Siedlungsfunde auf der Trasse einer Gasfernleitung durch das Komitat Csongrád von Pusztaszer bis Algyő. In: Pusztasertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. Szerk.: Lőrinczy G. Szeged 2010, 171-192. VADAY 1985 = Vaday A.: A bagi lelet. Újabb adat a későszarmata besimított kerámia kérdéséhez. - Der Fund von Bag. Weiterer Beitrag zur Frage der spätsarmatischen eingeglätteten Keramik. ArchÉrt 112 (1985), 25-35. VÖRÖS 1982-1983 = Vörös G.: Hunkori szarmata temető Sándorfalva-Epeijesen. - Eine sarmatische Begräbnisstätte aus der Hunnenzeit in Sándorfalva Epeq'es. MFMÉ 1982-1983/1 (1985), 129-172. VÖRÖS 1996 = Vörös G.: Temetkezési szokások és viselet egy dél-alföldi szarmata temetőben (Szeged-Tápé). - Bestattungssitten und Trachten eines sarmatischen Gräberfeldes in der südlichen Tiefebene (Szeged-Tápé). MFMÉ-StudArch 2 (1996), 111-176. Jegyzetek 1 ROSTA-LICHTENSTEIN2011, 85-117. 2 Ezúton szeretnék köszönetét mondani Rosta Szabolcsnak, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójának a publikációs lehetőségért. 3 Az ásatás során az előkerülő objektumokat folyamatosan számozták, ezért az eredeti dokumentációkban az objektumszám szerint vannak feltüntetve a sírok. 4 A sírok jelentkezésétől mért mélységet közlöm. 5 A kézirat leadásának határidejéig a múzeum nem tudta rendelkezésemre bocsájtani. 6 A sír hossza az ENy-ról érkező rablógödörrel együtt 2,77 m. 7 A sír hosszát befolyásolhatta az egész sírt feldúló rablógödör, amely a felszínen nem látszott. 8 A DK-i irányból érkező rablógödör méretével együtt a sír hossza: 2,8 m. 9 A sír hosszát befolyásolhatta az DNy-i irányból érkező beásás. 10 Az egyik a sír közepe tájékán, a másik a Ny-i sírfalnál, a harmadik pedig a DK-i irányból beásott rablójáratban. 11 Marcsik Antónia szívélyes szóbeli közlése alapján a csontváz egy fiatal, 15-16 éves nőé lehetett. Erre adatot a humerus hosszúsága (35 cm) szolgáltatott. 12 A Szeged-tápéi szarmata lelőhely kapcsán Vörös Gabriella felvázolta a nyeséskor jelentkező rablógödrök foltjait;, majd azt, hogy ezek - a nemek szerint elkülönített - a csontvázak állapotában miként mutatkoztak. (VORÓS 1996, 176,42. kép). 13 Körárok jelentkezett az 1„ 2., 3., 6., 7. és 10. sírnál, de ebből mindössze 3 esetben sikerült a bejáratot a D-i vagy a DK-i oldalon azonosítani: 1., 6., 10. sír. 14 A rítus az Alföldön számos lelőhelyen megtalálható (KULCSÁR 1998, 36). 15 VÖRÖS 1982-1983,157. 16 BALOGH - HEIPL 2010, 153-154. 17 VÖRÖS 1982-1983, 156. 18 VÖRÖS 1982-1983, 157. 19 Erre további adatokat a Kiskundorozsma-subasai 26/78. számú lelőhely temetőjének 229. körárkos síija szolgáltat, amely már méretével is kitűnt a többi közül. Körárkának betöltésében számtalan kerámiatöredék, egy ló koponyája és részben égett lábszárcsontjai kerültek elő. Emellett emberi humerus és tibia töredéke is jelentkezett, ám ezek a rablás során kerülhettek oda. A ló égett lábszárcsontjai arra engednek következtetni, hogy vagy a halotti tor során fogyasztották el az állatot vagy áldozati elemként helyezték a sír körárkába (BOZSIK 2003, 99).
