Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
64 Mészáros Boglárka 20 KULCSÁR 1998, 15. 21 KULCSÁR 1998,16. 22 ISTVÁNOVITS 1991, 35. 23 Alacsony érték esetén a sírgödör a négyzethez, magasabb szám esetén a hosszúkás téglalaphoz áll közelebb. 24 A körárkos sírok átlagos hosszúsága: 2,6 m; a jelöletlen síroké: 2 m. 25 VÖRÖS 1982-1983, 157. 26 KULCSÁR 1998,25. 27 KULCSÁR 1998, 28. 28 DINNYÉS 1975,64. 29 KŐHEGYI 1971,214. 30 KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 254. 31 KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 255. 32 A sírgödörben ritkán, de előfordulnak padka kiképzésére utaló nyomok, mint pl. a lajosmizsei temetőben (KULCSÁR 1998, 23). 33 A Madaras-halmoki temető 416. síijában egy formailag szinte teljesen megegyező fibula került elő. A különbség, hogy kiskunhalasi 1. sir fibuláját ezüstözték (KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 96. tábla, 7). 34 PATEK 1942, 62. 35 Az aláhajlított lábú fibulák még a római-barbár vegyes temetők síijaiban is előfordulnak, mint pl. Visegrád-Gizella majorban és Mözsön. (KOVÁCS 2004, 129). 36 KŐHEGYI-VÖRÖS 2011, 352. 37 Az egyik fibula három darabból összeilleszthető volt, a másiknak csak a feje került elő. 38 KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 353. 39 A dokumentáció nem tartalmazza a két sírcsoport közti távolságot, és temetőtérkép sem állt a rendelkezésemre. 40 A Madaras-halmoki temető gyermeksírjaiban 133 db kék színű gyöngy került elő, míg az összes többi színből együttvéve 96 db (KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 268). 41 KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 304-305. 42 A Madaras-halmoki temetőben, a combcsont melletti sávban bontották ki leggyakrabban az orsókat (KŐHEGYI - VÖRÖS 2011, 316). 43 Nagy általánosságban a szarmaták bal oldalt viselték a kést (KULCSÁR 1998, 56). 44 A Kárpát-medencei szarmata Barbaricumban a besimítási technika csak a késő-szarmata - hunkori kerámia körében vált általános fazekas gyakorlattá (VADAY 1985, 33). 45 KULCSÁR 1998, 67. 46 SÓSKÚTI 2010, 177. 47 A Csongrád megyei, Algyőtől Pusztaszerig tartó gázvezeték nyomvonalán a vörös festésű kerámia a késői szakaszhoz sorolható lelőhelyeken jelentkezett: Puszatszer-Számyékhalmi dűlők, Pusztaszer-Csöngölei oldal II. - kései szakasza (SÓSKÚTI 2010, 177). 48 ROSTA - LISCHTENSTEIN 2011, 99.
