Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
62 Mészáros Boglárka nemhez kötni a tárgyakat, sőt a bolygatottság miatt az eredeti helyzetüket sem ismerjük. Kivétel a 9. sír, ahol a kés praktikus viseleti helyén, a medence bal oldalán került elő, vízszintesen.43 Mivel övcsat nem került elő a sírban, felmerül a gyanú, hogy egyszerűen a halottra helyezték a kést, de akár lehetett csomózott övre is erősítve. A temető 3 sírjából került elő edénymelléklet. A 4. sír egyenes falú tálja a temetkezés Ny-i oldalán került elő, a 7. sír öves edénye44 pedig a sírgödör É-i végében, valószínűleg az edények a bolygatás következtében mozdulhattak el eredeti helyükről. A 7. sír ép edénye a sír alján helyezkedett el, így nem zárható ki, hogy az edénymelléklet eredeti helyét mutatja. A 9. sírnál ennél jóval egyszerűbb a helyzet, ugyanis a tál a sípcsontok között, a boka környékén helyezkedett el. A Kárpát-medencei szarmatáknál általában egy edényt helyeztek a halott lábához. Mindhárom edény korongolt, ami megegyezik azzal az adattal, hogy a 3. század második felétől a kézzel formált edények száma elenyészővé válik a temetkezésekben 45 A 9. sír kerámiájáról érdemes több szót ejteni, ugyanis kívül-belül vörös festés nyomai láthatók rajta. A festés az alföldi római kori leletanyagban egyfajta felületkezelési és díszítési eljárás is egyben, amelynek két típusa van: az egyik a római eredetű import, a másik a helyi készítésű barbár edény. A barbár edények esetében ez a technikai eljárás ritkának számít. Csak a korongolt kerámia esetében használták az oxidációs égetéssel készült téglaszínű edényeknél. A festett barbár edényekre jellemző, hogy gyenge kivitelezésüek, tehát a festés gyakran teljesen lekopik.46 A 9. sír táljának peremén kívül-belül megmaradtak az egykori vörös festés nyomai.47 Összegzés A lelőhelytől E-ra fekszik a 2004-ben feltárt Kiskunhalas-Tesco Áruház lelőhely, amelyet a 2-3. század fordulójára kelteztek.48 Felmerül a kérdés, hogy a telep és a temető milyen viszonyban állhatott egymással? A temetőben előkerült koporsókapcsok (1. sír, 6. sír) egy 3. század utolsó harmadától való keltezést engednek meg számunkra. A 7. sír öves edényét a késő-szar- mata-hunkori kerámiák körébe lehet sorolni, emellett a 9. sír edényének formája és festése is késő szarmata képet mutat. Az 1. sír fíbulája is alátámasztja a késői keltezés lehetőségét, tehát a temető leletanyaga egy későbbi periódust reprezentál a telephez képest. Úgy gondolom, hogy a temető a 3. század utolsó harmadától a negyedik század végéig/5. század elejéig tartó hosszabb időszakra keltezhető és fiatalabb a 2004-ben előkerült szarmata telephez képest. A 6 síros temetőrészlet minden bizonnyal D-DK-i irányba folytatódik, azonban a 4 síros ENy-i csoport folytatódása kérdéses. A temető meglehetősen jól reprezentálta a kései sírok sírrablásának nagy arányát, ebből adódóan a leletanyag sem az eredeti képét mutatja. Irodalom BALOGH - HEIPL 2010 = Balogh Cs.-Heipl M.: Szarmata temetőrészlet Balástya, Sóspál-Halom mellett. Új adatok a Dél-Alföld árokkeretes szarmata temetőihez és a rendellenes temetkezéseihez. - Sarmatisches Gräberfeldteilstück bei Balástya, Sóspál-halom. Neue Ergebnisse zu sarmatischen, von einem Graben umgebenen Gräberfeldern, und zu irregulären Bestattungen der südlichen Tiefebene. In: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. Szerk.: LőrinczyG. Szeged 2010, 171-192. BOZSIK 2003 = Bozsik, K: Szarmata-sírok a Kiskundorozsma-subasai 26/78. számú lelőhelyen. In: Úton útfélen. Szerk.: Szalontai Cs. Szeged 2003, 97-106. dinnyés 1975 = Dinnyés I.: Az S alakú koporsókapcsok használatáról. - Vom Gebrauch des S förmigen Sargklammem. StudCom 3 (1975), 61—77.
