Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában 61 koporsó helyzetét jelöli. A 9. jelöletlen sírnál a váz helyzete, illetve a váz körül egy lemélyített, padkaszerű32 jelenség alapján lehet koporsóra gondolni. Leletcsoportok Ékszerek A sírok bolygatottsága miatt egy fibula sem maradt eredeti helyén, így elhelyezkedésük ismeretlen. A temetőből mindössze 4 fibula került elő, s ezek közül 3 anyaga vas volt. Az 1. sir- ban egy ezüstözött bronz, egytagú, aláhajlított lábú fibula helyezkedett el a temetkezés DK-i végében. A tütartó rögzítésére a láb végét többszörösen feltekercselték. A kisebb méretű, kerek átmetszetü, bronzhuzalból hajlított példányok közé tartozik.33 A Kárpát-medencében a 3. századtól kezdve34 az 5. századig35 jelen vannak az egytagú, aláhajlított lábú fibulák, és ez a megállapítás az Alföldre is egyaránt érvényes.36 A 7. sír fibulájának lába letört, de minden bizonnyal egy kéttagú, oldalt hajlított lábú, alsóhúros ruhakapcsoló-tű lehetett. A 9. sírban egy pár vasfibula helyezkedett el darabokban.37 A fibulák feje alapján vált egyértelművé, hogy itt is kéttagú alsóhúros darabokról van szó. A vasfibulák az erős korrodálódás miatt alkalmatlanok a részletek megfigyelésére, főleg töredékek esetében. A vasfibulák a 3—4. századra datálható dél-alföldi temetőkben tűnnek fel eleinte szórványosan.38 A temetőben való elhelyezkedésüket is érdemes figyelni, hiszen segítségünkre lehet a temető ’’benépesítésének” menetében. Mint a tanulmány elején említettem, a temetőrészlet két sírcsoportra oszlik. A 6 síros csoport a lelőhely DK-i végében, a 4 síros pedig feljebb, az ÉNy-i irányban helyezkedik el.39 Az 1. sír és a 9. sír fibulái az ÉNy-i sírcsoportban találhatók, a 7. síré pedig a DK-i részben. Mivel azonos típusú fibulák kerültek elő a temető mindkét csoportjában, így nincs kronológiai különbség a kettő között. A 8. sírban a mellékletek alapján egy fiatal nő feküdt, akinek a mellkasán és a gerincoszlop tájékán gyöngyöket találtak. Elhelyezkedésük alapján nyakláncra gondolhatunk. A tömegárunak számító üveggyöngyök közé tartoznak, továbbá kék színűk is gyakori.40 A 6. sírban bronz pántkarperec töredékei kerültek elő. A bronz pántkarpereceket a Madaras-halmoki temető alapján a 2-3. század fordulójától lehet keltezni, de még a masszív, öntött karperecekkel együtt is feltűnnek a 4. századtól, jellegzetes késő szarmata környezetben.41 Mivel azonban a végek formáját nem ismerjük, pontosabb típust, díszítést nem lehet megállapítani. Viselet A 4. sírban egy ovális vas csatkarika feküdt a halott medencéjétől 10 cm-rel lejjebb, É-i irányba. A 7. sírból is egy ovális csatkarika került elő, amelynek elhelyezkedéséről nincs információ, de a bolygatás mértékéből gondolhatjuk, hogy nem az eredeti helyzetében volt. Mellékletek A 8. női sírból egy edényfalból kialakított orsókarika került elő. Az orsókarika eredeti helyzetben feküdt, azaz az egyik legáltalánosabb helyén: a combcsont környékén. Feltételezhetjük, hogy a jobb kéz közelében helyezték el, ahogyan a nők sírjaiban is megfigyelhető.42 Négy temetkezésből öt kés került elő, ezek között szerepelt felső nyélállású (1. sír, 7. sír), középső nyélállású (9. sír) és két meghatározhatatlan típusú. Minden esetben egyenes élű, két esetben iveit hátú (1. sír, 9. sír) kés látott napvilágot. Antropológiai adatok híján nem tudjuk
