Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában 59 ződik, amely a rablás irányát mutatja. A csontváz felső részét érintették, így feltételezhető, hogy a gazdag zsákmány reményében elsősorban a fej és a mellkasi rész volt az elsődleges célpont. A 6. sír vetette fel a legtöbb kérdést, itt ugyanis egy többszörös szuperpozíciós helyzet alakult ki. A sír körárkától indult három irányból a rablás, amelyek közül a DNy-i oldalról induló árok már nem érte el a temetkezést. Ezzel ellentétben az ÉK-i és ÉNy-i részből induló rablójáratok sikeresen rátaláltak a sírra. A rablók valószínűleg a rablójáratok ásása során bukkantak a 6. sír körárkának ÉNy-i részébe ásott 5. sírra, amelyet szintén teljesen feldúltak. Véleményem szerint a körárokba ásott sír a fiatalabb. A 9. sírban lévő halott jobb oldalán és felsőtestén mutatkoztak a rablás nyomai, valószínűleg ez a ráásás irányát is jelzi. A 8. és a 10. sírt állatjárások és valószínűleg a földmunkák során az eke sérthette meg. Mindkét temetkezésnél a koponyát, a felsőtestet és a lábfejet érintette a bolygatás. Megállapíthatjuk, hogy a temetőrészletben 100%-os volt a sírok bolygatottsága, igaz, két esetben a földművelés során sérültek a sírok. Hat alkalommal a sírok egészét feldúlták a rablók, kétszer pedig a felsőtestre történt a ráásás. Az utóbbi két jelenségre érdemes bővebben kitérni, mivel elképzelhető, hogy a rablók már a sír feldúlásának megkezdésekor tisztában voltak a halott nemével, tájolásával.12 A sírrablás helyét és módszerét nyilván a számunkra ismeretlen jelekre, jelzésekre alapozták, amelyek az évek folyamán szerves anyagukból adódóan elbomlottak. A sírok körülárkolása A temetőben jelentkező teljes körárkok mindegyike kör alakot formál, azonban nem minden esetben sikerült az árok egészét megtalálni, feltárni. Valószínűleg a földmunkák során sérülhettek meg a magasabb ponton fekvő árokszakaszok. A 6 körárkos sír közül 3 temetkezésnél13 sikerült a körárok bejáratát D-en, illetve DK-en azonosítani, tehát a D-É/DK-ÉNy-i tájolású halottak feje felőli részen. Kérdéses még a 3. sír helyzete, ugyanis az árokszakaszok nem alkotnak összefüggő kört a többszöri beomlások miatt, azonban a DDK-i oldalon a bejárat megszokott helyén hiátus érzékelhető. Az Alföldön14 a 2. század elejétől az 5. század közepéig folyamatosan jelen van és egyenletesen elterjedt ez a rítuselem.15 Kulcsár V. lelőhely katalógusát az árokkeretes lelőhelyekre vonatkozólag Balogh Cs. és Heipl M. további dél-alföldi lelőhelyekkel egészítették ki. A Dél-Alföld vonatkozásában a lelőhelyek számának kimagasló növekedése, közel duplájára emelkedése a rítus általános elterjedtségét jelzi ezen a területen.16 A megszokottnak megfelelően az árkok végei lekerekítettek. Lelőhelyenként eltérő a bejáratok szélessége, de legtöbbjük 60-110 cm körüli17, és az árok átmérője 5-13 m-ig különböző lehet.18 A Kiskunhalas-Park Center lelőhely esetében a körárkok átmérője 7,4-9,5 m között mozog. Az 1. és a 6. simái érdekes jelenség mutatkozott, amelyhez hasonlóval eddig még a kutatás nem találkozott, vagy legalábbis nem került sor a feljegyzésére. A körárkok bejáratától kifelé 2,5-3 m-re egy cölöplyuk helyezkedett el. Felmerül a gyanú, hogy egy a sírhoz tartozó póznáról lehetne szó. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a temető használata előtt egy település feküdt ezen a területen, így nem zárhatjuk ki, hogy a cölöplyuk nem más, mint a telep egykori építményeihez tartozó jelenség. A 3. sír helyzete más szempontból is kérdéses volt a már említett árokbejáraton kívül. A körárok Ny-i részén a két íves árokszakasz nem fut egybe, sőt közöttük egy kerek gödör jelentkezett. Egy nagyméretű, egyenes aljú, méhkas alakú verem, amelynek aljában nagy mennyiségű állatcsont hevert. Az állatcsonton kívül néhány szürke és egy vörös, durva szarmata kerámia került elő. Egy marha és egy borjú váza helyezkedett el a gödör aljában anatómiai sorrendben. Az ásató nem zárja ki a gödör, a körárok és a sír közötti kapcsolatot, mivel a rétegek nem mutattak egyértelmű kronológiai eltérést. Felmerül a kérdés, hogy volt-e valamilyen kapcsolata vala