Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Rokolya Gábor: A polgári kor kiskunhalasi közjegyzői
A polgári kor kiskunhalasi közjegyzői 305 zendő közjegyzőnek anyagi léte biztosítva lenne, ennél fogva nem találja teljesíthetőnek a kérést.”5 Az igazságügyi miniszter azonban az új székhely létesítése mellett döntött. 1876. jún. 24-én írták ki a pályázatot a halasi királyi közjegyzői állásra. A kamara ugyanakkor nehezen vette tudomásul, hogy nem vették figyelembe a véleményét új közjegyzői székhely létesítésénél. „A kamara javaslata ellenére Halasra a Halasi Járásbíróság területével egy királyi közjegyzői állomás léte- sítetett, s ennek szabályszerű betöltése iránt a pályázat a kamara által közzététetett.”6 A meghirdetett pályázatra hat pályázó jelentkezett. Vári Szabó István mellett Fridrich Alajos, Pázsit Antal, Hegedűs Ede, Deák Péter és Takács Jenő.7 Fridrich Lajos pályázati kérelmében előadta, hogy 1845-ben Halason született. Jogi tanulmányait Pesten 1868-ban végezte és az ügyvédi vizsgát 1872-ben tette le. A pályázat benyújtásakor gyakorló ügyvédként dolgozott Halason.8 Hegedűs Ede erdélyi származású volt. A pályázata beadásakor a Nagykárolyi Városi Árvaszék ülnöke volt. Deák Péter halasi birtokos és helyi ügyvédként a Szabadkai Ügyvédi Kamara tagja volt. Az ügyvédi vizsgát kétszer, 1837-ben és 1854-ben letette. Takács Jenő közjegyzőjelöltként és Plihál Ferenc nagykanizsai királyi közjegyző helyetteseként jelentkezett az állásra. Pázsit Antal 1828-ban született Kiskunhalason. 1862-ben tette le a köz és váltó ügyvédi vizsgát. 1866-ban Kiskunhalas város főbírójának és törvényszéki elnökének választották. Ügyvédi tevékenysége mellett a birtokain gazdálkodott .9 A törvény szerint a közjegyzői kamara kötelessége volt, három alkalmas pályázó felterjesztése a kinevezésre. A miniszternek első helyen a pályázók közül legtekintélyesebb Vári Szabó Istvánt, második helyen a közjegyzői karban szolgálatot teljesítő Takács Jenőt, míg harmadik helyen Fridrich Alajos halasi ügyvédet terjesztette fel.10 A törvény szerint a miniszternek e körből kellett kiválasztania azt az alkalmas pályázót, akit kinevez a közjegyzői állásra. Az igazságügyi miniszter a kinevezésre vonatkozó törvényi kötelezettsége megszegésével, a kamara javaslatával szemben Pázsit Antalt nevezte ki királyi közjegyzőnek Kiskunhalasra. Az új kinevezett közjegyző személye elleni támadások nem csitultak el a pályázat lezárásával. A Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara választmányi ülésének jegyzőkönyve a Pázsit Antal kinevezésével együtt rögzítette: „Elnök úr jelenti, hogy posta útján ismeretlen kezektől Pázsit Antal királyi közjegyző ellen foganatban lévő bűnvádi eljárást tartalmazó végzés másolatokat kapott s hogy azokat a nagyméltóságú magyar királyi igazságügy miniszter úrhoz felterjesztette.”11 A kinevezett közjegyző ellen indult büntető eljárást megszüntették, így Pázsit Antalt a közjegyzői kamara tagjai közé felvették. Közjegyzőként nem vállalt feladatot a közjegyzői önkorJ. Török István-féle ostyapecsét
