Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Rokolya Gábor: A polgári kor kiskunhalasi közjegyzői
306 Rokolya Gábor mányzati szervekben így kamarai tisztséget sem látott el.. Ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaként a vármegyei közigazgatásban végzett munkát. Életének 61. évében, 1889. febr. 24-én hunyt el. Sírját a kiskunhalasi református temető őrzi. A halálozással megüresedett kiskunhalasi állásra kiírt pályázat alapján Török István nevezték ki, megelőzve többek között Jedlicska Béla közjegyzőhelyettest, aki később a Szegedi Királyi Közjegyző Kamara elnöke lett. Török István a középiskolai tanulmányait Sárospatakon a református kollégiumban végzete. Jogi tanulmányainak befejeztével Aradon lett közjegyzőjelölt, majd közjegyzőhelyettes. Tagja lett Kiskunhalas rendezett tanácsú város és Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának. A városi takarékpénztár, a kaszinó és a helyi vadásztársaság egyaránt elnökségi tagjai közé számíthatta. 1903-ban jelentkezett a megüresedett makói ,jobb javadalmazású” közjegyzői állásra, amelyre összesen hetven pályázó pályázott, azonban az igazságügyi miniszter nem őt, hanem dr. Demkó Pált nevezte ki királyi közjegyzőnek. 1911. febr. 3-án hunyt el. Emlékét a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara közgyűlési jegyzőkönyvében is megörökítették.12 Temetésén népes gyászoló közönség vett részt. „Az önkéntes tűzoltó testület zenekarával, amelynek a megboldogult elnöke volt, s zeneszóval kísérte ki a temetőbe.”13 A református temetőben temették el, ahol sírja ma már nem lelhető fel. A város következő közjegyzője az a hidaskürthi dr. Nagy Mór helyi ügyvéd lett, aki polgár- mesterként sokat tett Kiskunhalas fejlődéséért, dr. Nagy Mór 1868. febr. 19-én született Kiskunhalason. A középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1884-ben érettségizett a helvét hitvallású líceumban. Jogi tanulmányokat a budapesti jogi egyetemen folytatott. A jogi doktori diplomát 1896. febr. 29-én szerezte meg. Tanulmányainak befejezését követően ügyvédjelöltként dolgozott Budapesten. Az ügyvédi-bírói vizsga letételét követően 1901-ben nyitott ügyvédi irodát Kiskunhalason. 1903-ban a város polgármesterének választották, amely tisztséget 1909-ig töltött be. Kiskunhalas első számú vezetőjeként sokat tett a város fejlődéséért. 1904-ben egyik kezdeményezője volt az ország első kuruc szobra felállításának. Hikisch Rezsővel, a magyar szecesszió mesterével 1905 — 1906-ban építette fel a halasi városháza, a városi szálloda és a városi színház szecessziós, a mai városképet is meghatározó épületegyüttesét. Közjegyzői működését 1911. nov. 5-én kezdte meg. Aktív szerepet vitt a város közéletében. A Kiskunhalasi Kaszinó elnökének, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tagjának választották, továbbá a Magyar Földhitel Intézet vármegyei vidéki bizottmányának tagságát is betöltötte. A Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara elnöksége az 1915. szept. 7-i ülésén arról döntött, hogy kéri a felmentését a népfelkelési fegyveres szolgálat aló. A kamara elnöksége a kérelmet támogatta, így a közjegyző behívására nem került sor az I. világháborúban. 1928. okt. 22-én Kiskunhalason hunyt el, síremléke a műemléki védelem alatt álló református ótemetőben található. Az igazságügy miniszter rendeletében Kiskunhalas székhellyel egy második királyi közjegyzői állást létesített, amely a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott.14 A kamara azonban előbb az elhalálozott doktor Nagy Mór megüresedett állását töltötte be. ££ kió Dr. Nagy Már kishunhalasi kir. köljegyzfitól. 192£Idézés Néhai cfadn** hagyatéka ügyében 1*528. hó napján délelőtt $ órakor irodámban megtartandó hagyatéki tárgyalásra Z^*-*** M ............................................................................................... ....—__ meghivatik. Keit Kiskunhalason, 1928. évi hó n. Dr. Nagy Mór kir. közlegyxfl. Ntlyl CrlasitS LopvAUúlnt-nyomda, Halas 6. Dr. Nagy Mór által használt idézés, 1928
