Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Rokolya Gábor: A polgári kor kiskunhalasi közjegyzői
304 Rokolya Gábor Dr, Vari Szabó István (1827 - 1906) jogász, az 1848/49-es szabadságharc honvéd századosa, Kossuth Lajos egyik futára volt, Részt vett a pákozdi, a nagyszombati a komáromi, a budai, a szolnoki, a tokaji, a debreceni, az aradi, a temesvári harcokban, ostromokban. Kiskunhalas város első polgármestere 1872-1891 között majd 1893-tól 1803-ig ismét ü töltötte be ezt a tisztségei 3. Vári Szabó István emléktáblája meg a rendezett tanácsú város polgármesterének. Ezt a tisztségét két év megszakítással, 1903-ig töltötte be. Vagyonos polgár volt. A városban két lakóháza, a város határában, Bodogláron pedig nagy tanyája és 221 hold földbirtoka volt.3 Érdemes munkásságát a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével ismerte el. Élete hátralévő részében ügyvédként praktizált. 1906. szept. 25-én hunyt el Kiskunhalason. A halálakor megjelent nekrológ kiemelte a köz szolgálatában szerzett érdemeit: „Az elhunyt, ki közel három évtizedig volt városunk polgármestere, ami vitéz bajnoka volt a szabadság harcának, éppúgy érvényesítette a tudását, szorgalmát és hazaszeretetét a polgári életben is.4 Az Országbírói Értekezletnek a közjegyzői intézményt megszüntető határozata nem oldotta meg a közhitelesség iránti igény kielégítését mivel erre a hiteles helyek már alkalmatlanok voltak. Ezért 1866-tól újból előtérbe került a közjegyzőség újbóli bevezetése. Az 1870-ben összehívott Első Jogászgyűlés, amelyen Vári Szabó István is részt vett a halasi jogászok képviseletében, napirendjére tűzte a polgári közjegyzőség bevezetését. A királyi közjegyzőség intézményét végül az 1874 évi XXXV. tv. cikk teremtette meg. A királyi közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint a közjegyző hatásköre a közokiratok és a végrendelkezések felvételére, tanúsítványok kiállítására az okiratok és értékneműk őrizetére a hagyatéki ügyek körüli eljárásokra és a bírói megbízások teljesítésére terjedt ki, utóbbit a törvény novellája a gyámhivatali megbízásokra is kiterjesztette. Az első királyi közjegyzőket 1875-ben nevezték ki. Közjegyzői székhely elsősorban ott létesült, ahol királyi járásbíróság is működött. A törvény hatályba lépésekor Kiskunhalason nem létesült közjegyzői székhely. A szabadkai királyi közjegyzők illetékessége kiterjedt Kiskunhalasra is. A helyzet tarthatatlanságát mutatta, hogy a Szegedi Királyi Közjegyzői Kamara 1876. márc. 11 -i ülésén már tárgyalta Kúnhalas város kérelmét, amelyben királyi közjegyzői állás létesítését kérte. A közjegyzői kamara nem támogatta az új közjegyzői körzet létesítését: „... a kamara előtt oly adatok nincsenek, melynek alapján alaposan megbírálhatná, hogy a kineveÁllíttatta Kiskunhalas Város Öntonnáir. i 2011 4. Dr. Pázsit Antal királyi közjegyző sírja a református temetőben
