Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Kovács Nándor Erik: A könyvtárgyarapító Szilády Áron emlékezete az MTA Könyvtárában
A könyvtárgyarapító Sziládv Áron emlékezete az MTA Könyvtárában 297 A Szilágyi-féle kéziratgyüjtemény mennyiségét tekintve ugyan jóval alulmúlta a Kiskunhalasra szállított könyvhagyatékot, minőségi és műfaji okokból adódóan azonban annál nehezebb feladatot jelentett megfelelő feldolgozása. A kéziratok Akadémiára kerülésével azonnal felmerült egy korszerű katalógus összeállításának igénye. A feladatra először maga Vámbéry Ármin vállalkozott, a munka azonban tisztázatlan okok miatt végül nem kezdődött meg. Évekkel később, 1891-ben Vámbéry egyik tanítványa, a turkológus Kúnos Ignác (1860 - 1945) kapott megbízást a katalógus elkészítésére. Az általa készített leírás néhány hiányosságát Vámbéry másik tanítványa, a Pesti Egyetem első perzsa nyelv- és irodalomtanára, Kégl Sándor (1862 - 1920) korrigálta. Az 1909-re elkészült és az időközben gyarapodó gyűjtemény újabb tételeit is tartalmazó Kégl-féle cédulakatalógus kis híján egy évszázadig szolgált az MTA Könyvtár török kéziratgyüjteményének egyetlen használható mutatójául, ám kéziratos formájában csupán a helyi tájékozódásban lehetett a kutatók segítségére, s nem töltötte, nem tölthette be a korszerű, nyomtatott katalógusok legfontosabb funkcióját, nem nyitotta meg a nemzetközi kutatás számára való hozzáférés lehetőségét. Ezt a hiányt végül a 2007-ben angol és török nyelvű kiadásban is megjelent korszerű, nyomtatott katalógus pótolta,16 amely egyebek mellett már az 1913-ban elhunyt Vámbéry Ármin értékes török kéziratait is magában foglalja.17 Mint említettük, Szilágyi Dániel könyvei nemcsak a Kiskunhalasi Gimnázium Könyvtárát gazdagították, hanem Szilády Áron magánkönyvtára is jelentős mennyiségű keleti könyvvel, kézirattal gyarapodott Szilágyi jóvoltából, noha ennek mértékét ma már megbecsülni sem tudjuk. Ismeretes, hogy Szilády Áron halála után könyv- és kéziratgyűjteménye nem maradt Kiskunhalason. Az örökösök 1923 szeptemberében „húsz hold első minőségű pusztaszeri földért és 600 ezer korona készpénzért” Kecskemét Város Könyvtárának adták el a mintegy tízezer kötetet számláló könyv- és folyóirat gyűjteményt, illetőleg 23 keleti kéziratot.18 Ugyanakkor Kecskeméten a keleti vonatkozású munkák iránti csekély érdeklődés miatt már a következő évben megvételre kínálták a Magyar Tudományos Akadémiának, s a Nemzeti Múzeumnak is, ekkor azonban nem köttetett megállapodás az intézmények között. Noha egy beszámoló szerint a Szilády-hagyaték az 1950-ben foganatosított könyvtári átszervezések keretében Kecskemét Város Könyvtárának utódintézményéből, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárból az Akadémiai Könyvtárba került,19 valójában úgy tűnik, hogy a nyomtatott könyvek s kéziratok legfeljebb elhanyagolható hányadát szállították át Kecskemétről Budapestre. Szilády levelezése, vagy legalábbis annak zöme ma az Akadémiai Könyvtár Levéltárában található,20 ám tízezres könyvhagyatékának csupán elenyésző része rekonstruálható, a kéziratok — amelyekről alább még szólunk - sorsa pedig teljességgel ismeretlen: csak feltételezhetjük, hogy a második világháború pusztításai a Kecskeméti Levéltárban is pótolhatatlan károkat okoztak. A 20. század megannyi viszontagsága rányomta bélyegét a Szilády által gondozott, fejlesztett gimnáziumi könyvtár - azon belül a Szilágyi-hagyaték itt befogadott része — további sorsának alakulására. A könyvtár megszenvedte az 1921-es román megszállást is, az igazi csapást azonban a második világháború vihara - a könyvállomány mintegy ötödé eltűnt -, majd még inkább az azt követő államosítás jelentette. 1950-ben a Városi Tanács rendeletére a könyvtár belsőtermi állományát Budapestre szállították, s az Országos Könyvtári Központnak adták át.21 A közgyűjteményi feladatmegosztásra vonatkozó akkori elképzeléseknek megfelelően a keleti vonatkozású könyvek így kerültek az Akadémiai Könyvtár újonnan szervezett Keleti Gyűjteményébe. 22 A gyűjtemény első osztályvezetője, Rásonyi László (1899 - 1984) turkológus nevéhez fűződik a keleti, illetve a Keletre vonatkozó szakirodalom kiválogatása az Akadémiai Könyvtár régi szakaiból, amelyhez új, szerzői betűrendes cédulakatalógus készült. Amint arról a leltárazási adatok árulkodnak, 1951 és 1954 között, az MTA könyvtári állományán belül ad-
