Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Kovács Nándor Erik: A könyvtárgyarapító Szilády Áron emlékezete az MTA Könyvtárában
296 Kovács Nándor Erik milyennel boldogult Repiczky9 sem bírt, s egy napi együttlétünk alatt is felette sokban nyertem tőle felvilágosítást s helyreigazítást érti továbbá a nyugoti nyelveket nagyobb részint mint angol második tolmács volt Krímben a legközelebbi idők alatt.”10 Szilágyi a krimi háborút követő évektől egészen haláláig antikvár könyvkereskedést működtetett az oszmán főváros Pera városrészében, ahol szenvedélyesen gyűjtötte a keleti, főként török, illetve perzsa és arab könyveket, folyóiratokat, kéziratokat. Könyvesboltja nemcsak a helyi írástudók előtt állt nyitva, hanem a magyar keletkutatók számára is elsőrendű forráslelőhelyül szolgált. Sziládyval kiváló kapcsolatot ápolt, aki Szilágyi 1863-ban hazaköltöztetett családját is támogatta." Kettejük levelezésének nagy része ugyancsak az Akadémia Könyvtárának Kézirattárában hozzáférhető. Szilágyi Dániel segítséget ígért Szilády 1866-ben keletre készülő öccsének, barátja számára a turáni nép mondakörére, a török-magyar együttélésre, kapcsolatokra vonatkozóan gyűjtött adatokat, forrásokat, s többször küldött Sziládynak könyveket.12 Szinte bizonyos, hogy Vámbéry Árminhoz hasonlóan, Szilády Áron is Szilágyi Dánielen keresztüljutott hozzá kéziratai, keleti, elsősorban török könyvei legnagyobb részéhez. A magyar turkológia nem pusztán szűkebb értelemben vett tudományos munkásságáért köszönhet sokat többek között Vámbéry Árminnak, illetve Szilády Áronnak. E két tudós a tudós-antikvárius Szilágyi Dániellel együtt elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi közgyűjtemények török forrásanyagának megalapozásában. Magyarország legnagyobb, európai viszonylatban is számottevő török kéziratgyűjteménye az MTA Könyvtárának 1950-ben alapított különgyűjteményében, a magyar keletkutatás alapkönyvtárául szolgáló Keleti Könyvtárban, mai nevén Keleti Gyűjteményben található. A közel 900 tételt magában foglaló kézirategyüttes törzsét, az állomány több mint felét, 432 kéziratot Szilágyi Dániel gyűjtése adja. Ez a tekintélyes gyűjtemény sohasem állt volna össze a kiváló érzékkel megáldott Szilágyi Dániel szenvedélyes és fáradhatatlan gyűjtőmunkája nélkül, ugyanakkor ma nagy valószínűséggel Szentpétervárott vagy Párizsban őriznék, ha a gyűjtő 1885-ben bekövetkezett halálát követően Vámbéry Ármin elkötelezett közvetítése révén az örökösök és a tudós társaság között nem születik megállapodás a kéziratkincs megvásárlásáról.13 Szilágyi Dániel azonban nemcsak kéziratokat halmozott fel antikváriumában. Gyűjteménye legjavát nyomtatott könyvek tették ki, de egykorú - egyes szegmenseit tekintve ma már rendkívül ritka és nehezen hozzáférhető - oszmán-török folyóiratokból is jelentős mennyiséget birtokolt. Minthogy az Akadémia Szilágyi nyomtatott könyveinek megvételétől eltekintett, a hagyatékának ezt a részét az elhunyt idősebbik fia, Szilágyi Béla, egykori iskolájának, a Kunhalasi Református Gimnáziumnak adta el 1100 forintért. Az átadott állomány méretére jellemző, hogy csupán becslés szerinti mennyiséget jegyeztek fel (mintegy 10 000 tételt), ami egyben a Kunhalasi Gimnázium könyvtárának minden idők legnagyobb léptékű gyarapítását jelentette.14 A hatalmas Szilágyi-hagyaték feldolgozása, rendszerezése - elsősorban a keleti nyelvek ismerete, a szerteágazó műfajú müvek azonosításához szükséges speciális nyelvi és irodalmi tájékozottság kívánalma miatt — úgy Kiskunhalason, mint Budapesten nagy kihívást jelentett. Szilády Áron Vámbéry tanítványát, az akkor éppen Nagykőrösön tanító Thúry Józsefet hívta meg Halasra a gimnázium egyik megüresedett tanári posztjára, de azzal a nyílt szándékkal, hogy a roppant könyvállomány rendezésével bízza meg. Thúry a feladatot 1892-től egészen 1906-ban bekövetkezett korai haláláig becsülettel ellátta, a könyvtár állományát 30 szakra bontva folytatta a katalogizálást, ugyanakkor maga a katalógus a második világháború idején sajnálatos módon megsemmisült. 1907-ben azonban megjelent a Thúry által összeállított, mintegy 1400 tételt tartalmazó duplumjegyzék, amely a következő század viharos eseményei fényében, a könyvtár történetének rekonstruálása szempontjából különösen felértékelődött.15
