Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - V. Székely György: A kiskunmajsai–alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyag
202 V. Székely György Az alsóbodoglári lelet egyéb külföldi pénzeit egy velencei aranydukát, egy havasalföldi ezüstpénz és egy azonosíthatatlan idegen veret alkotja. Az egész Európában, de főleg a Kelet-Mediterráneumban kedvelt velencei aranydukátok szórványos hazai forgalma az egész középkor folyamán megfigyelhető.82 A középkori Magyar Királyság és Velence között fennálló kereskedelmi kapcsolatok a 15. század végéig nem voltak jelentősek, különösen az ország belső területei és a tengerparti városállam vonatkozásában. Ennek ellenére a hazai pénzforgalomba bekerült velencei dukátok a leletek tanúsága szerint eljutottak az ország középső régiójába is. Az alsóbodoglárinál kissé fiatalabb - 1457 körül záródó - kiskunfélegyházi leletben két, korábbi kibocsátású velencei dukát volt.83 Az alsóbodoglári lelet dukátjával egykorú veret a pozsonyi leletben bukkant fel.84 A lelet összetételének ismertetése során már volt szó arról, hogy a 15. század első évtizedeiben, Zsigmond király uralma alatt a külföldi ezüstpénzek előfordulása a magyar leletekben, tehát jelenlétük az egykorú pénzforgalomban, nem volt számottevő. Az idegen pénzek hazai forgalma inkább csak az ország nyugati határszélén, az osztrák tartományokkal szomszédos megyékben volt némileg érezhető.85 A déli peremterületeken és Erdélyben a török és egyéb balkáni aprópénzek jelenléte figyelhető meg. Az ország középső területein a külföldi pénzek előfordulása nem volt számottevő mértékű, csupán színesítik az egykorú leleteket. Ezek sorába tartoznak a moldvai és havasalföldi fejedelemség pénzei. Az egykorú hazai leletekben igen ritkán, és akkor is csak egy-két példányban bukkannak fel.86 Az alsóbodoglári leletben előforduló ezüstpénz pontosan nem azonosítható, valószínűleg a 14. század utolsó negyedéből vagy 14-15. század fordulójáról származó havasalföldi veret. A pénz kísérőcéduláján olvasható feljegyzés szerint hasonló példány a prahovoi (Szerbia) leletben volt.871. (Öreg) Mircse (Mircea) veretei néhány későbbi, aló. század elején záródó leletben is előfordultak.88 A havasalföldi pénzek aránya elenyésző a magyarországi pénzforgalomban, nyilván az erdélyi városok és a havasalföldi fejedelemség közötti kereskedelmi kapcsolatok során kerülhettek be az országba, majd a belföldi pénzforgalom révén jutottak el az ország középső területeire is. Zsigmond-kori éremleletek és pénzforgalom a Duna-Tisza-közén Az alsóbodoglári lelet értékeléséhez elengedhetetlen a 15. század első feléből származó Duna-Tisza-közi éremleletek áttekintése. Ezek sorában az eddig ismert legkorábbi a bácsalmási lelet, amely az 1420-as évek közepe táján záródik.89 Viszonylag homogén összetételű, a 2445 db dénár mellett csupán egyetlen parvust tartalmazott. Ilyen, túlnyomó többségben dénárokat tartalmazó lelet pl. a jászalsószentgyörgyi90 vagy a földrajzilag távol, de összetételében közel álló horvátországi hampovicai pénzlelet is.91 A fentebb említett leleteknél valamivel később, de minden bizonnyal még 1428 előtt záródik a szabadszállási éremlelet, mivel sem nagyobb dénárokat, sem ducatokat nem tartalmazott. Az 1915-ben talált hatalmas mennyiségű, 22116 darab pénzt tartalmazó leletből 21562 pénz pontosabb meghatározását ismerjük.92 Eszerint a leletben Zsigmond 6 aranyforintján kívül ezüst aprópénzek voltak az alábbi megoszlásban: Lajos 7 és Mária 28 dénárja mellett Zsigmondtól 2455 dénár és 19066 db parvus. Az óriási darabszámú lelet zömét azonban a csekély ezüsttartalmú és többségében körülnyírt parvusok tömege alkotta, emiatt a látszat ellenére a lelet nem képviselt kiemelkedően nagy értéket. A Fülöpjakab- szálláson (ma Jakabszállás, Bács-Kiskun m.) 1936-ban felszínre került 2475 darab ezüstpénzt tartalmazó kincsleletben Lajos egy és Mária két dénárja mellett főleg Zsigmond veretei voltak: 3 rövidkeresztes és 1296 hosszúkeresztes dénár, 3 nagyobb dénár, 1070 parvus, 82 ducat, 4 quarting és 2 obulus.93 A lelet külföldi anyagát 7 Redwitz Miklós-féle dénár, 4 osztrák és egy szerb ezüstpénz alkotta. A Zsigmond fél évszázados aprópénz-verésének teljes skáláját felvo-
