Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - V. Székely György: A kiskunmajsai–alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyag
200 V. Székely György A parvus pontos pénzlábát nem ismerjük, a Schulek által hivatkozott Belházy vizsgálatai szerint a finomsága 5 lat (353 ezrelék) körül lehetett.52 Verési idejének négy évtizede alatt a számos pénzverdéből hatalmas mennyiségű parvus került a pénzforgalomba, ahol a jobb ezüsttartalmú veretek kiválogatása, körülvágása és az egyre nagyobb mértékű pénzrontás, a pénzezüst nemesfémtartalmának csökkentése és a pénzhamisítás miatt egyre jobban elvesztette az értékét.53 Végül 1427-ben a parvus verését megszüntették, a jó vereteket meghagyták a forgalomban, a gyengébb minőségűeket és a hamisakat igyekeztek kivonni a forgalomból.54 A Zsig- mond uralkodásának csaknem egész időszakára jellemző nagyarányú pénzhamisítás talán legjobban a parvust sújtotta. A forgalomban a valódiakkal együtt használt hamis veretek az éremleletekben is lecsapódtak, így az alsóbodogláriban is, ahol Huszár Lajos, a lelet első feldolgozója 32 hamis példányt különített el.55 Ez a szám kevesebb, mint az összes parvus két százaléka, ami jobb arány, mint pl. a veszprémi leleté.56 Az alsóbodoglári leletben talált hamisítványok legtöbbjén vékony ezüst vagy ónbevonat maradványa látható, ami arra utal, hogy ezeket a valódiakhoz hasonló külső megjelenéssel igyekeztek forgalomképessé tenni. A réz alapanyag mellett ezek rajzolata is meglehetősen primitív. A parvus a leggyakoribb késő középkori pénzünk. A forgalomban lévő parvusok óriási mennyiségét jelzi pl. a több mint 22 ezer darabos szabadszállási lelet, melynek nagyobb részét ilyen veretek alkotják.57 A középkori lelőhelyeken előkerülő szórványpénzek késő középkori részének döntő többségét szintén ezek teszik ki.58 A parvusnak több változata ismert. Ezek egyikén (C.125C., H.580a) az előlapi címer brandenburgi sast és a magyar pólyákat mutató mezői fel vannak cserélve. Valószínűleg a verőtövek vésésénél tévesztették el a sorrendet a verdei munkások. Az ilyen változatok többsége rézhamisítvány. A másik változatnál (C. 125B., H.581.) a hátlapi kereszt szárai között látható koronák egyikét „m” betűre cserélték fel. Pohl Artúr szerint ez Nürnbergi Márk kamaragróf működési idejében, az 1404-1405-ös évek táján készülhetett.59 A harmadik változatnál - amelyet a legtöbb katalógus önálló fajként (C.126., H.582., P.121.) különít el - a brandenburgi sas helyett a cseh oroszlán szerepel. Ennek alapján ennek a veretnek a kibocsátása az aranyforint címerváltoztatásával egy időben 1402-1403 körül történhetett.60 A parvus vagy más néven fillér helyett 1427 és 1429 között egy új aprópénz került forgalomba, a „dúcát”.61 Neve és éremképe a vele egykorú, hasonló nevű havasalföldi kispénzzel rokonitható.62 Értékben is ehhez állt közel, a forgalomban 1/10 dénár értékben forgott. Igen csekély ezüsttartalmú veret volt, Belházy vizsgálatai szerint kb. 3 latos (181 ezrelékes), tehát eléggé gyenge ezüstötvözetből készült,63 a leletek tanúsága szerint a forgalomban még ennél silányabb, ezüstöt szinte nem is tartalmazó veretek is előfordultak. A ducat néhány év alatt elődje, a parvus sorsára jutott. Apró mérete és igen csekély ezüsttartalma miatt a napi aprópénzforgalomban nem tudta átvenni a parvusok szerepét és az eredetieket hamarosan követő hamisítványok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1430-ban a ducat verését betiltották és forgalmon kívül helyezték.64 Az alsóbodoglári leletben 175 db ducat volt, ebből 161 db 10 verdejegy változatban, valamint két egylapú veret és 12 bizonytalan verdejegyű. A magyar pénztörténet szempontjából éppen ez az időszak, Zsigmond uralkodásának utolsó évtizede azért jelentős, mert ekkor állandósul a klasszikus késő. középkori verdejegy-rendszer, tehát amikor a betűpár első tagja a verdehely nevére, a másik a veréssel megbízott személyre utal. Ennek alapján megállapítható, hogy a leletben talált és meghatározható ducatok legalább őt verdében készültek, részesedésük alábbi csökkenő sorrendjében: Körmöcbánya 78 db, Nagybánya 51 db, Nagyszeben 17 db, Segesvár 11 db, Buda 4 db. Hasonló megoszlást mutat a fulöpjakabszállási lelet
