Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - V. Székely György: A kiskunmajsai–alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyag
198 V. Székely György Zsigmond uralkodásának fél évszázada alatt az értékálló, jó minőségű ezüstpénz folyamatos kibocsátása és forgalmának biztosítása már több évtizeden keresztülhúzódó probléma volt. Nehézségét mi sem jelzi jobban, mint I. Károly pénzügyi- és gazdaságpolitikai intézkedéssorozata, melynek keretében Magyarországon is megkezdődött az aranyforintok és a jó minőségű ezüstgarasok kibocsátása, de az időszakos pénzújítást, a változó ezüsttartalmú aprópénzek kényszerárfolyamon rögzített forgalmát sem ő, sem utódai nem tudták megszüntetni, legfeljebb értékállóbb pénzek verésével átmenetileg szüneteltetni. Ilyen jobb minőségű, értékesebb ezüstpénz volt I. Lajos korában a szerecsenfejes dénár (C.89., H.547-548.) és a Szent Lászlós-dénár (C.94-96., H.542-544.) és, majd Zsigmond korában a hosszú keresztes dénár (C. 121., H.576.) és a nagyobb dénár, a „moneta maior“ (C.124., H. 578.). A nemzetközi külkereskedelem és a hazai nagyobb értékű adásvételek és fizetések lebonyolítására a változatlanul jó minőségben, folyamatosan és nagy mennyiségben vert aranyforint szolgált.25 A leletben egykor volt aranypénzek közül kettő aranyforint típusa és verdejegye ismert, az egyiket Kassán, a másikat Körmöcbányán verték, ez utóbbi kibocsátási ideje az 1420-as évek végére tehető.26 Ezek szerint tehát a lelet magyar aranypénzei röviddel az elrejtés előtt kerülhettek az elrejtő birtokába. Mindkét ismert magyar aranyforint a gyakoribb verdejegyű példányok közé tartozik, melyek több más egykorú leletben is előfordulnak.27 A belföldi napi pénzforgalom céljára ezüstdénárokat, valamint kisebb értékű aprópénzeket hoztak forgalomba.28 Zsigmond első dénárja az 1387-1389 között kibocsátott rövid keresztes dénár volt.29 Előlapján gyöngykörben +mOnET SIGISmVnDI körirat, belül középen kettős kereszt, hátlapján gyöngykörben +•REGIS*VnGARIE körirat, belül négyes osztású címerpajzs látható a sávokkal és a luxemburgi sassal. Az előlap kettős keresztes éremképe I. Lajos ún. szerecsenfejes dénárjának, valamint Mária dénárjainak éremképeire emlékeztet, értékben is ezek folytatásának tekinthető. Az alsóbodoglári leletben ez a típus nem bukkant fel, de néhány más egykorú leletben előfordult, többnyire kis példányszámban.30 Zsigmond második, koronázása után néhány évvel később bevezetett új dénárjának éremképe annyiban különbözik az előzőtől, hogy az előlapon a kettős kereszt alul-felül áttöri a belső kört és megszakítja a köriratot, míg a négyes osztású pajzsot ábrázoló hátlapi éremkép változatlan maradt.31 Ezt az 1390 és 1427 között, csaknem négy évtizeden át veretett dénárt a megváltozott előlapi éremkép után a korabeli források „hosszú keresztes dénár” (denarius longe crucis),32 ritkábban „fehér dénár” {denarius albus) néven említik.33 Az új dénárból ötöt számítottak egy cseh garasra és százat egy aranyforintra. Ezüstértéke a bardus másfélszerese volt, és gyakorlatilag a szerecsen dénárral azonos értékűnek tekintették.34 A hosszú keresztes dénár pénzlábáról a hazai szakirodalomban többé-kevésbé egységes álláspont alakult ki. Minden kutató Zsigmond 1427. évi rendeletére hivatkozik, amely szerint egy budai márka finom ezüstből 600 dénárt kell verni.35 Schulek Alfréd szerint így tehát egy dénárban 0,408 g színezüst van, és mivel az átlagsúly 0,51 g, a finomsága elvileg combustio quinta, azaz 800 ezrelék, de ez a pénzek minőségével nem volt igazolható.36 Ezzel kapcsolatban Schulek Belházy János vizsgálataira hivatkozott, aki szerint az átlagos finomság valójában 582 ezrelék, ami a 12 latos finomság helyett csupán 8 latos.37 Huszár Lajos a budai pénzverést feldolgozó monográfiájában lényegében átvette Schulek megállapítását, annyi módosítással, hogy szerinte a pénzek finomsága combustio octava (800 ezrelék) volt.38 Ugyanakkor Huszár Lajos is hivatkozott Belházy János vizsgálataira, aki szerint az átlagos finomság valójában 582 ezrelék.39 Schulek Alfréd véleményéhez nagyon hasonló Pohl Artúr véleménye, aki szerint is az egy márka budai finom ezüstből 600 dénárt vertek, a dénár színsúlya 0,408 g, átlagsúlya
