Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
9. A lovak felhasználása, haszonvételek, szerszámok
A halasi vásárban árulta a lovát Imrő István gazda. — Van-e valami baja a rosszaságon kívül? — kérdezi a vevő. — Három féle! — Mik azok? — Kender közt nem szeret járni! (hám) — Az nem baj! Nekem úgy sincs vetve! Hát még mi baja? —Fára nem szeret mászni! (híd) — Nem is köll! Hát még? — Feledéköny! (ostor kell neki) — No, az se olyan nagy baj! Megegyeztek, de az esetnek több fültanúja is volt, s azóta közmondás lett Halason: „Feledékeny, mint az Imrő István lova.” Péter Pál kerületi komisszáriusnak volt egy Mérges nevű, messzeföldön híres hátaslova. Buhin Mihály ökörcsordás is szemet vetett rá, de hiába. Nem volt eladó. Egy vásárutója alkalmával, mikor együtt poharazgattak az Ürgés kocsmában, azt mondja Péter Pál, Buhinnak: — No, Mihály! Eladó a Mérges! — Mi az utolsó ára? — 500 forint! — Elkelt! — vág a komisszárius tenyerébe Buhin. Erre a komisszárius elővezettette a Mérgest, majd kantárszáránál fogva bevezette az ivóba, hogy a lova tudományát bemutassa.: Megrakatta az asztalt borral, aztán cuppantott egyet, a Mérges meg a cuppantásra ugrotta keresztül a kocsmaasztalt anélkül, hogy egyetlen üveget is eldöntött volna. Majd a közeli temető igen széles, mély árkát ugrotta keresztül a Mérges. Ez volt az akkori halasi vásár egyik befejező, egyúttal legszebb, legnagyobb látványossága.77 A 90-es években belép a Gyönyörű Józsefné, Szép Róza sátorába Szűry László rendőrbiztos, egyik szép szál legényével. Hat hangász fútt trombitába. Erre szokás szerint a banda elhallgatott. A sátor belső sarkába mulató egyik kötönyi csikós meg így kiáltott a banda felé: — Fújjátok tovább, az anyátok istenit! Erre a banda — amelyikben boldogult László Péter bátyánk fújta a bumbardót — ismét megszólaltatta a zengő eszközöket. A hatalmas termetű biztos odalép a csikósok asztalához, s a szélről ülő csikóst úgy vágta nyakon, hogy az lefordult a deszkapadról. A csikós felugrott s így szólt a biztoshoz: — Az apád istenit, hát nem így köll ám az embört mögütni, hanem majd én mögmutatom, hogy hogyan! ? A következő pillanatban úgy nyakon vágta Szűryt, hogy a biztos a sátor deszkafalát is kiütötte, s a sátrak között járkáló tömeg közé pottyant.78 69
