Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
9. A lovak felhasználása, haszonvételek, szerszámok
61. Fogatok vásárban. Szánk, 1955. szeptember Pólya Sándor kupecről az 1870-es években Gózon István verselt: Kivéste a lónak a fogát a szájába, Hogy csikót mutasson foga a vásárba. Ha pedig rokkant volt, szöget vert talpába, Hogy a miatt esett a ló sántaságba. Az ügyes kupec a 24 éves finevelő kancából hat-nyolc évesnek látszót csinált: Lekötötte a trágyadomb mellett vagy más alkalmas helyen, aztán alkalmas fűrésszel a ló alsó felső fogsoraiból kb. 1 cm hosszúságút lefűrészelt, mivel a ló fogak a korral hosszabbodnak. A fűrészelés nyomát smirglizéssel eltüntette. Egy tüzes végű kam- pós vasszeggel alul-felül, jobbról és balról a két belső fogkorona közepét kissé kiégette. Ezáltal nyolc-kilenc évesnek látszott a ló. Ha a vevő belenézett a ló szájába, s látta, hogy a fogkoronának a közepe fekete, megvette fiatal ló számba. A fiatal lovak megkorosításához is értettek. A hároméves csikókat nem, csak a négyéveseket vásárolta a honvédség. Hogy ne kelljen még egy évig etetni, megkoro- sították: Az istállóban a zablához rövidebbre kötötték a fejét, s egy csípőfogóval a három évre „beváltott” foga mellett levő tej fogakat jobbról és balról, alulról és felülről kiszedték. Tizennégy nap múlva jött a helyükre új fog, mintha „négyre váltana”. Ekkor legértékesebb a csikó. A legközelebbi lósorozáskor így bevált. 1809-ben a Tanács a kupeckedéstől többeket eltiltott.73 1830-ban a Kerület kimondotta, hogy kupeckedéssel csak jó erkölcsű egyének foglalkozhatnak.74 1832-ben a kupeckedést engedélyhez kötötte.73 1860-as évek elején a vásárok napját, hétköznapra tették.76 68
