Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A tanyai népesség foglalkozás szerinti rétegei 1870-ben
napszám és a részes munka biztosította. Voltak gazdák, akik kikötötték, hogy a lakó csak náluk vállalhat napszámot és részes munkát.”65 Kisújszálláson a tanyás „családos, a lakás kedvéért egy lakatlan gazdatanyára egész évre kiköltöző mezőgazdasági bérmunkás” volt. Szilágyi Miklós adatközlői a cselédekénél kedvezőbbnek láttatták a tanyás életformáját, aminek alapján úgy véli: nincstelen embernek a tanyára költözés a társadalmi felemelkedés egyik lehetősége.66 A halasi kertészek társadalmi, családi helyzete és munkája megfelel a más alföldi tanyás településeken tanyásnak, tanyásbéresnek, lakónak nevezett szegényparasztok státusának. Hogy miért nevezték őket kertésznek már a 19. század elején, összehasonlító multidiszciplináris elemzést igényel. Erre nincs mód kitérnem, legfeljebb néhány adalékot nyújthatok hozzá. Joggal felvethető: a helyi és jászkun kerületi összeírásokban évtizedek óta kertésznek jelölt mezőgazdasági munkásokat miért napszámosnak tünteti föl az 1870. évi népszámlálás? A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1871. évi kiadványában és Thirring Lajosnak a népszámlálások történetét ismertető tanulmányában nem találtam erre magyarázatot.67 A válasz történeti demográfusoktól várható. A népszámlálás községi összesítőjének tételes elemzése révén megállapítottam, hogy a tanyákon 226 kertész házaspárt írtak össze. Miként a birtokos gazda felesége birtokosnak, a kertész felesége kertésznek számított a népesség számbavételekor. A tanyákon 668 kertészt vettek számba, a 452 férj-feleség a tanyai kertészek 67,66 %-a: több mint kétharmada. 79 házaspár 1-2 gyermekével, 33 pár 3-4 gyermekkel, 7 pár 5 vagy több 14 év alatti gyermekével élt a tanyán és 35 hajadont, nőtlen férfit vettek számba a kertészek háztartásaiban. A felsorolt családtagokat 153 olyan tanyán írták össze, ahol csak kertészek laktak. Voltak ugyanis olyan gazdák, akik családos kertészt és bérest (béreseket) is alkalmaztak - s azokban a családokban az eltérő foglalkozásúak hovatartozását nem lehet kideríteni. Említettem, hogy 153 tanyán két kertész, túlnyomó részben házaspár lakott. 54 tanyán 3 kertészt, 30 tanyán 1,28 tanyán 3 kertészt, 6 tanyán 5 kertészt fogadott a gazda. Hét gazda 2 kertész házaspárt, két nagygazda 3 házaspárt alkalmazott. Lássunk néhány példát olyan gazdatanyákra, ahol csak családos kertészek laktak. A tanya Lakóinak száma A lakók családi állapota tulajdonosa helye Tóth Baranyi János Tajó 271. 6 1 házaspár, 1 nőtlen férfi, 1 hajadon, 2 14 év alatti gyermek Deák Péter Eresztő 388. 7 2 házaspár, 1 14 év alatti fiú, 2 lány Darányi Sándor Balota 500. 8 2 házaspár, 314 év alatti fiú, 1 lány Szőke Zsákos Sándor Zsana 409. 9 1 házaspár, 1 özvegyasszony, 3 14 év alatti fiú, 3 lány Vári Szabó István Bodoglár 192. 10 2 házaspár, 2 nőtlen férfi, 1 özvegyasszony, 1 14 év alatti fiú, 2 lány Sinka József Zsana 7. 7 1 házaspár, 2 nőtlen férfi, 1 hajadon, 1 14 év alatti fiú, 1 lány ? Zsana 334. 10 3 házaspár, 1 nőtlen férfi, 2 14 év alatti fiú és 1 lány 44
