Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A tanyai népesség foglalkozás szerinti rétegei 1870-ben
Vári Szabó István polgármester tanyájában 7 személy foglalkozása kertész (a statisztikai táblázatban napszámos): a két házaspáré, 2 nőtlen férfié és az özvegyasszonyé. A kiskorúak a kertészek gyermekei voltak. A községi áttekintés 3 lakófelet, vagyis háztartást tüntet fel a tanyán. Sinka József tanyáján öt (napszámosnak jelölt) kertészt vettek számba: a házaspáron kívül 2 nőtlen férfit és 1 hajadont. A két eset arra ad példát, hogy a kertészek házastársai, velük együtt élő 14 éven felüli gyermekei és az özvegyasszony kereső foglalkozásúnak számítottak -, ahogyan Vásárhelyen a tanyásbéresnek a gazdaságban vagy a háztartásban dolgozó családtagjai. 1870-ben a határban összesen 276 tanyán vettek számba egy vagy több kertészt. A lakott tanyák 36 %-ában dolgoztak tehát kertészek és - mint említettem - 153 tanyában csak ők laktak, családjukkal. A legtöbb kertészt szegődtető birtokosok: Nagy T. András, Felső Szállás 42. (9 személy, 3 család), Juhász László, Pirtó 158. (8 személy, 3 család), Vári Szabó István (1. fent) és a Zsana 334. számú tanya tulajdonosa (1. fent). Tanyáikon különálló cselédházak épültek. Éves szolgát (bérest) több gazdaság tartott (372), mint kertészt, de a béresek száma (705) kevéssel meghaladta a kertészekét (668), mivel előbbiek többsége nőtlen legény volt, míg a kertészek nagy része házasember. A kertész dolgáról és bérezéséről egyidejű forrást egyenlőre nem ismerünk. Némi támpontot adhat ehhez Baki István nagygazda (1887-1970) feljegyzése és fia, Baki István (1923-2006) emlékezése. Baki Istvánnak három pusztán volt birtoka és tanyája: Fehértón 42 kát. hold, Alsó Szálláson 58 kát. hold, Szarkás-Debeákon 340 kát. hold. Debeáki tanyáján családos kertész lakott. „Ádám István kertészünk szerződése alapján a következőket jegyezte fel édesapám az 1942—43. évekre, október 26-tól a következő év 26-ig (Dömötör-na- pig). Baromfiak nevelése: minden növendék baromfi feles, egy évre 50 darab tojást kell adnia. Ludat és pulykát legalább 60-60 darabot kell tartania, ami után jár 1,5 kát. hold egyedes kukoricaföld. A libák tolla is feles. Minden leadott csirke után 1 kg kukoricát, kacsa után 3 kg kukoricát kap. Azon kívül jár 200 négyszögöl egyedes kukorica- föld, egy darab fias tehéntartás. A kertben termelt minden termény feles. Gulyásság: a nyáron Szarkás-Debeákba legelőre hajtott gulya (kb. 30 szarvasmarha: bika, tehén, üszőborjú) őrzése, legeltetése, gondozása Szent György naptól (április 24.) Dömötörig (október 26.). Ezért járt a kertésznek: 3 mázsa búza, 4 mázsa rozs, 8 kg só, 8 kg hántolt köleskása, 8 kiló szalonna, fél kát. hold egyedes kukoricaföld, 200 négyszögöl krumpliföld, 1 darab tehéntartás nyárira, 2 darab anyakoca (pányván tartani), Dömötör után még kapott 1 mázsa kukoricát. Azon kívül, ha október 26. és április 24. között napszámos munkát végzett, azért külön díjazás járt: 1,5 pengő napszám és koszt.”68 Látható, hogy a kertész többféle munkát végzett: a baromfmevelésben, konyhakert művelésében, kukoricaföld kapálásában felesége is részt vett, az állatok őrzésében, kapálásban felcseperedő gyermekei segítettek. Késő ősztől Szent György-napig napszámosként dolgozott a gazda földjén, amiért a gazda napszámot fizetett és élelmet adott. 45
