Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
ládot vettek számba: 3 kertész házaspárt, 1 nőtlen kertészt és 3 14 éven alóli gyermeket. Zsanán 2-2 tanyája volt Csonka Babinyecz Ferenc tajói nagygazdának, Bacsó Lászlónak, Gyárfás István történész kutatónak, Modok Ferenc, Szőke Zsákos András gazdáknak. Jellegzetesnek tartom Bacsó László két tanyájának használatát. A nagyobbik tanyán 3 gazdasági épület volt, a tanya mellett nagy gyümölcsöskert, kisebb veteményes, a szántón és a réten kívül nagy legelő. (Tanya 320.) A tanyát heten lakták: a birtokos család 6 felnőtt tagján kívül 1 14 év alatti fiúgyermek. A családban 3 nős férfi és 3 férjes asszony volt, amiből arra következtethetünk, hogy Bacsó gazda két nős fia feleségével szülei tanyájában lakott. Bacsó László bizonyára fiaival közösen gazdálkodott és „egy kenyéren éltek”. Mind a heten reformátusok. A szomszédban fekvő kis tanyájában (Tanya 319.) hárman laktak: bérese a feleségével és hajadon lányával. Ok katolikus vallásúak. Gyárfás István nagyobbik zsanai tanyáját (354. sz.) bérbe adta, a kisebbikben (355. sz.) 1 béres és 1 kertész házaspár lakott 6 gyermekével. Cselédei római katolikusok voltak. Eresztő népessége Foglalkozása Foglalkozás nélküli Jelenlévő éves béres egyéb szolga vállalkozó és munkás 14 év lakos birtokos bérlő kertész tanító feletti alatti férfi nő férfi nő 297 76 12 43 30 17 6 1 2 14 47 49 Vallása Családi állapota róm. kát. református egyéb férfi nő nőtlen nős özv. hajadon férjes ÖZV. 244 53103 55 6 75 54 2 Eresztő Zsanától délre fekvő puszta, a kettő között a szegedi út volt a határ. Az út mellett, a máj sai határszélen állt a kőkúti csárda. Az ott élők még 1971 -ben is emlékeztek a rég megszűnt csárdára: úgy tudták, csak ivóját bontották el, a csárdabérlő lakása megélte a 20. század utolsó harmadát. 1870-ben 11 tanyán csak a birtokos és családja, 12 tanyán rajtuk kívül béresek is tartózkodtak, így 23 tanyában, az eresztői tanyák felében laktak kinn a tulajdonosok és családtagjaik. Tíz tanyában csak kertészek, kettőben béresek, háromban béresek és kertészek is laktak. Négy tanyán bérlők, közülük hárman cselédekkel éltek kinn. A 394. és a 402. tanyán bognár illetve kovácsmesterséget űző iparos, a 401. és 429. tanyán „nem termelő foglalkozású vállalkozó”, szerintem kiskereskedő lakott. A 429. tanyán - tulajdonosa a módos Kolozsvári Péter gazda volt -, 13 személyt írtak össze: a birtokos család tagjain kívül 3 bérest és a „vállalkozót.” A 365. számú tanyán Gazdag Mártonnak az 1870-es évek végén lóval hajtott járgányos malma volt. 1870-ben a ta25
