Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
nyán bérlők laktak: 2 nős férfi és 2 férjes asszony a családjukkal. Meglehet, hogy az összeírás évében már a molnár családja bérelte a tanyát. Az Eresztő és Balota pusztát elválasztó út melletti 404. számú tanyában 1870-ben tanító lakott a feleségével. A kataszteri térkép a tanya tulajdonosának Kurka Ferencet tünteti föl (194. szelvény). A nagy tanyatelken ház és 2 melléképület volt, mellette gyümölcsös, rét és szántóföld terült el. Kurka gazdának feltöretlen legelője is volt Eresztő és Balota pusztában. Úgy vélem, eresztői tanyáját ő maga engedte át a gyermekek taníttatására és tanítói lakásnak. A puszta legnagyobb épületegyüttese Zseny Mórnak a majsai határszélen épített majorja (Tanya 368.1. 19. színes ábra). A nemesi címmel is rendelkező Zseny família öt sarjának volt 1863-ban száz holdon felüli földbirtoka. A tagosítást követően a Péter és a Kolozsváry Kiss család után ők birtokoltak legtöbb földet Halason: öten 2613 kát. holdat. 1891-ben a család három tagja volt a virilisták jegyzékén az első ötven között: Zseny Ferenc a 27., Zseny Mór a 39. (190 forint évi adót fizetett), Zseny István a 46. helyen.37 A majorban két lakóház és öt gazdasági épület állt. Északra kis szálerdő, délre nagy gyümölcsös kert, mellette utakkal tagolt szőlőtelep feküdt. A kataszteri térkép halasi viszonylatban az egyik legjelentősebb belterjes telepítésről tanúskodik. 1870-ben 12 személyt vettek számba: 7 családtagot és 5 cselédet. A birtokos 4 bérest és 1 személyes szolgálatot teljesítő cselédet alkalmazott. A lakók családi állapota: 4 nős férfi, 3 férjes asszony, 4 nőtlen férfi, 1 hajadon. 11 személy római katolikus, 1 református volt. Az 1895. évi gazdacímtár arra vall, hogy Zseny Mór birtokát már haszonbérbe adta. Bérlői Banga Pál, Kiss István és Veres Tepszi István.38 Tíz tanyája volt a pusztán a Király Gyenge család tagjainak. Római katolikusok és minden bizonnyal Szeged határából származtak halasi földre. A tagosítás után a család négy sarjának volt 150-200 holdas birtoka. A hetvenes években Király Gy. János és Király Istvánná bírt 2-2 tanyát: Király Gy. János, Tanya 386. - Ház, 3 gazdasági épület. Lakói: 10 személy: 2 béres és 2 kertész, 6 14 év alatti gyermek. Mind római katolikus. Király Gy. János, Tanya 385. - 1 épület: lakóház. Lakói: 12 személy: 2 birtokos, 3 béres, 2 személyes szolga, 5 14 év alatti gyermek; családi állapot: a birtokos házaspár, 5 nőtlen férfi, 5 hajadon. 10 római katolikus, 2 református. Király Gy. Istvánná, Tanya 375. - Ház, 2 gazdasági épület. Lakói: 5 személy: 3 kertész, 2 14 év alatti lány; családi állapot: 1 házaspár, 3 hajadon; 4 római katolikus, 1 református. Király Gy. Istvánná, Tanya 405. - Ház, 1 gazdasági épület. Lakói: 8 személy: 4 birtokos, 3 14 év alatti gyermek, 1 szolga; családi állapot: 1 házaspár, 3 nőtlen férfi, 3 hajadon. Mind római katolikus. Az egyik tanyában a gazda-család lakott - Király Gy. János béreseket is fogadott tanyájára állatait gondozni —, a másik tanyában 1870-ben kizárólag cselédek tartózkodtak. 2-2 tanyája volt a pusztán Kellner Dávid kereskedőnek, Vörös Tepszi István és Csikós János gazdának. Vörös T. István egyik tanyájában 14 személyt vettek számba: a 26
