Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Thorma János levelezéséből
Annak idején írtam neked, hogy az a Jánossy-féle 500 frt, az készen van. Küldj ki nekem egy üres váltót. Én majd belül aláírom mint kezes, és kívül Grünwald. Ezt a pénzt rögtön megkapod Jánossy útján, s akkor még lesz 200 frtod, azzal valamit csinálhatsz. A törlesztés idejéig majd csak lesz pénz. Különben ezzel te ne gondolj, fő az, hogy fent akadásod nem legyen. Nekem a jövő hó közepére kell pénz, azért minden esetre küldj egy váltót, hogy idejében megkaphassam. Én most nagyon sokat dolgozom, és úgy látszik, nem rosszul. Tervezek és gondolkozom. Olyan formán érzem magam, mint a bibliai szent emberek, mikor elvonultak a pusztába. Nekem is olyan negyven napom ez. Most látom, hogy mennyit lehet végezni, ha az ember körül senki és semmi bántó nincs. Két hete elmúlt, hogy itt vagyok, de már mindent ismerek, szinte összeforrtam a környezetemmel. Hát majd csak fog születni valami ebből a viszonyból. Hanem írok neked a többi magyarokról is, a múltkor küldött kártyán láthattad, hogy vagyunk itt négyen, akik úgy egy héten egyszer látjuk egymást. Pistát ismered, ő itt is az, ami Pesten. Kint lakik Párizs határán, eddig még semmit sem csinált, csak Julkózik, és főzött nekünk egyszer gulyáshúst, másszor meg töltött káposztát. Az igaz, hogy nagyszerűen, mert mind a kétszer beteggé ette magát az egész társaság. 13-án lesz a neve napja, akkorra ígért még nagyobb szabású evést, onnét már, azt hiszem, a kórházba visznek bennünket. Roppant lelkes piktor a Pór. Lelkes nagybányai. Szegény fiú a saját keresetéből tarja fent az anyját és öt testvérét. Ezt csak azért írom meg, mert nekem ez a legnagyobb csoda. Sokkal nagyobb, mint egy remekművet festeni. Székely éppen ilyen, éppen úgy tartja fent magát a piktúrából. Együtt laknak. Az egyik, Pór hegedül, a másik zongorázik, és pingálnak rosszul meg jól is, de roppant kedves és lelkes két állat. Lehet, hogy a nyáron lejönnek Nagybányára, és azon törjük a fejünket, hogy egy külön kiállítást csinálunk az ősszel mi négyen: Csók /szintén lejön a nyáron Bányára/ és ez a két ifjú, nagyban köpik a tenyerüket, hogy mit fognak ők erre a kiállításra csinálni. Már a helyet megtalálta Pór, a régi Országháza kitűnő lenne erre a célra. Persze a legnagyobb titoktartás mellett indítjuk meg az egész dolgot, nehogy a Műcsarnoknak ideje és alkalma legyen ellene tenni. Te se szólj erről senkinek. Vasúti jegyet tehát kérj mind a háromnak. Tehát ma megint írtam valamit, ami téged érdekel, de már többet nem írok, mert ezeken az alacsony asztalokon itt a kávéházban úgy a fejembe megy a vér. De hát belátom, hogy én levélben nem tudok neked század résznyit sem mondani, mint szeretnék, ezért hát befejezem a levelemet. Ölel szerető barátod Jancsi 25 filléres bélyeget ragassz a levélre. • Pór: Pór Bertalan (1880-1964) festő, Münchenben rövid időre a Hollósy-körhöz csatlakozott, Párizsban a Julian Akadémián tanult (1901-1903), később a Nyolcak csoport tagja. • Székely: Dohai Székely Andor (1877-1945) festő, Hollósynál Münchenben, Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1901-ben dolgozott Nagybányán. • 1904-ben egyik említett festő sem járt Nagybányán. MNG Adattár 7770/1955 66
