Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig. Thorma János levelezéséről
a Munkácsy Honfoglalását közvetlen közelről szemlélő Rippl-Rónai József, majd hozzáteszi: „Nagy képek iránt nincs semmi bizalmam. Rendesen incompletek. /.../ Nálunk a históriai képek festése idején /.../ nagyméretű képekkel akarnak szert tenni a professzorhoz illő tekintélyre”.22 A nagyméretű képek és azok alkotói ambivalens megítélése ellenére is számolni kell velük, hiszen pl. Thorma életének és művének meghatározó elemei lettek, oeuvre-jének a fundamentumát képezik. Különösen fontos és tanulságos az Aradi vértanúk kritikai fogadtatása (teljes mélységében máig földolgozatlan). A kompozíció reprodukciók, olajnyomatok révén nagy számban elterjedt az iskolákban, közintézményekben és a magánszférában is. A bemutatásakor, nyilvánosságra kerülésekor született és megjelent dokumentum értékű versek 23 a festménynek írókra, költőkre gyakorolt elementáris hatásáról tanúskodnak, és szervesen hozzátartoznak a mű recepciójához. (Név nélkül) Egy kép előtt Ti is eljövétek, ti is, véres árnyak, Zúgó ünnepére a magyar hazának. Sötét sorsotoknak méla, bús akkordja Belesír a zengő hála-hymnusokba. Ihletett ecsettel ki elénk idézett: Üdvözöljük ifjú mesterét a képnek :, Mert igazi könny az, nem afféle talmi, Amit a szemünkből ez a Thorma csal ki.24 Pósa Lajos: Az aradi vértanúk - Thorma János képéhez Háromszínű zászló lobog minden házon, Tarka lobogó-dísz oszlopon, párkányon. A hős Árpád népe ezer évét írja, Büszke öröm tüze arczát pirosítja. Nemzeti jókedvnek riadó zengése: Hányatott magyarnak a szíve verése. De valami panasz zúg a levegőben, Mint mikor szél sóhajt, sír a temetőben: Lengő zászlók mögül itt is, ott is árnyak, Nagy suhanva jönnek, nagy suhanva szállnak. Jól látok? Kit látok, mindenható isten! Hisz ez itt Nagy Sándor! Az meg ott Leiningen! Török, Lachner, Knézich, Vécsey suhannak, Dicső vértanúi mind, mind a magyarnak! 22 Rippl-Rónai József Emlékezései. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1957. 39., 98. 23 E versek 1896 óta itt jelennek meg másodszor. 24 Borsszem Jankó, 1996. május 10. XXIX. évf. 10. sz. 3. 317
