Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
VI. Szüleim története - A müncheni évek
szervezet vezetője 1957 októberében halt meg Münchenben, az irodája ajtajában esett össze. A vizsgáló orvos akkor szívbénulást állapított meg. A halottat eltemették. 1961-ben a német rendőrségen jelentkezett egy akkor 30 éves fiatalember, Bogdan Sztasinszki, aki azt nyilatkozta, hogy ő gyilkolta meg Rebetet és egy további ukrán emigráns politikust, Stepan Banderat. A vizsgálat megállapította, hogy Sztasinszkit a szovjet KGB bízta meg azzal a feladattal, hogy gyilkolja meg a Nyugat-Németországban élő két emigráns ukrán politikust. Ezért Kelet-Berlinbe küldték, hogy tökéletesítse német nyelvtudását. 1957-ben egy a KGB által fejlesztett, ciánkálit fecskendező pisztoly segítségével megölte Lew Rebetet, annak müncheni irodája előtt. Ezért Sztasinszki-t Moszkvában a KGB főnöke, Alekszandr Seljepin a „Vörös Lobogó” renddel tüntette ki. Sztasinszkit 1959-ben újból Münchenbe küldték és Stepan Banderat a lakása előtt, a lépcsőházban gyilkolta meg ugyancsak a ciánkáli-pisztollyal (amely a gyorsanható, halálos mérget felhőként fújta az áldozat arcába). Banderánál is szívrohamot állapítottak meg az orvosok, tehát természetes halált. Sztasinszki222, aki ezután továbbra is Kelet-Berlinben élt, ott megismerkedett egy német lánnyal és elvette feleségül. Amikor 1960-ban egy további gyilkosságra kapott (Vladimir Sztetszko lett volna az áldozat) a KGB-től megbízást, próbálta elhárítani magától a feladatot és hosszas latolgatás után megvallotta német feleségének, hogy ő egy KGB-ügynök, aki két embert meggyilkolt és akitől megbízói további gyilkosságokat követelnek. A feleség rettenetesen megijedt, de mivel szerette férjét azt javasolta, menjenek együtt nyugatra, hogy megmeneküljön a KGB-től. Sztasinszki sokáig nem tudta magát erre elhatározni, a menekülésük kiváltó oka végül a berlini fal felépítése volt, amely 1961. augusztus 13-án kezdődött. A Sztasinszki házaspár ekkor menekült Nyugat-Berlinbe, ahol a férj aztán jelentkezett a rendőrségen és mindent bevallott. A megrendítő és egyúttal fantasztikus hír után, Difi fölkereste dr. Lew Rebet özvegyét, egykori kolléganőjét az IRO-ból Darja Rebetet, akivel már évek óta nem volt kapcsolata. Difi kondoleált, mert csak most tudta meg dr. Rebet halálát. Darja asszony mondta, hogy az újból felkavart és a médiában szétteregetett ügy nagyon megviselte. Különben folytatta férje munkáját az ukrán emigrációban. Fia, Andríku rövid ideje Kanadába ment, ahol egyetemi tanulmányokat kezdett el. így lettünk tanúi egy tragédiának, amely az ismeretségi körünkben történt, és amely akkor az egész világot foglalkoztatta. 222 A Sztasinszki ügyről és a két áldozatáról számos cikk található az Interneten (főleg német, angol és orosz nyelven), hiszen a leghíresebb kém- és terrorizmus-története volt a hidegháborús korszaknak. Sztasinszki-t nyolc év börtönre ítélte a német bíróság, azzal az indoklással, hogy csak bűnsegéd volt, mivel a valódi tettes a KGB főnöke, A. Seljepin, volt. Sztasinszki a büntetés letöltése után új identitást kapott. Hogy hol élt azután, az nem ismeretes. Lew Rebet és Stepan Bandera teljesen különböző személyiségek voltak és politikai elképzeléseik is lényegesen eltértek egymástól. Míg dr. Rebet inkább a tudós típus volt, aki egy eljövendő demokratikus Ukrajnáért küzdött, addig Bandera inkább a forradalmár volt, aki az erőszakos, nacionalista úton haladt. Bandera követői egészen az 1950-es évek közepéig gerilla-harcot folytattak a Kárpátokban és Nyugat-Ukrajnában a szovjet hadsereggel. Ma Bandera egy nagyon vitatott személyiség, de Nyugat-Ukrajnában sok tisztelője van, számos városban neveztek el róla utcát és emeltek neki emlékművet. 537
