Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
visszaveti az oroszokat. A nagy folyók védelmi vonalait feladták ugyan, de a Rába-vona- lat tartani fogják! Magam láttam, hogy nagy erővel építkeznek most rajta.” Ehhez tudni kell, hogy a Rába egy 10-20 méter széles folyócska a Dunántúl nyugati részén, inkább csak egy nagyobb patak. Zoli, úgy látszott, gyógyíthatatlan volt. Horvátjárfalun csendesen teltek napjaink. Közben az 1944. december 24-e óta körülzárt Budapesten az oroszok ostromgyűrűje egyre jobban szorította össze a német és magyar védőket. Az elkeseredetten vívott harc közben 180.000 nagyobbrészt szovjet és kisebbrészt román katona állt szemben 41.000 német és 38.000 magyar katonával142. Budapest ostroma és bevétele A gyűrű bezárása után az oroszok a Budapest keleti oldalán, „Attila” néven létrehozott védővonalat a pesti hídfő teljes hosszában megtámadták143. Január elejére kemény harcok közepette elfoglalták Pest északkeleti, keleti és délkeleti külvárosait, Rákospalotát, Mátyásföldet, Kispestet, Soroksárt és megközelítették a Hungária körutat. A budai oldalon pedig elfoglalták a Svábhegyet és nyugatról megközelítették a Várhegyet. A front ekkor már mindenütt a sűrűn beépített lakóterületeken húzódott, magas, több- emeletes házak között. A civil lakosság az egész városban a házak pincéibe húzódott le, élelemről az embereknek maguknak kellett gondoskodniuk, az előre beszerzett tartalékaikat lassan felélték. Közben a szovjet repülők állandóan bombázták a várost. Az utcai harcokban sok ház sérült meg a heves ágy útűz tői. Villany nem volt, az óvóhelyeken gyertyák mellett gubbasztottak az emberek, a közeli bombarobbanásoktól remegett a föld, a vezetékekből víz sem folyt többé, kutakról kellett a vizet vödrökben hordani. A német hadvezetés mindenáron tartani akarta Budapestet, és ezért felmentési akciókat szervezett, hogy feltörje az ostromgyűrűt. Egy páncéloshadtestet átvezényelt a lengyel frontról Nyugat-Magyarországra. Ez január elején Tata térségéből 30-40 km-re tört előre, de mindkét támadása a főváros előterében elakadt. A fővárosban közben az oroszok súlyos harcok közepette nyomultak előre a pesti oldalon, január közepére elérték a Nagykörutat. Támadók és védők egyaránt súlyos veszteségeket szenvedtek, az utcákon és a házakban folyt az elkeseredett közelharc, némely ház egy nap folyamán ötször is gazdát cserélt. A védők január 18-án a Dunapartig szorultak vissza, ekkor heves pergőtűzben átvonultak a a budai oldalra és maguk mögött felrobbantották a hidakat, Budapest büszkeségeit. 142 Ungváry Krisztián, A magyar honvédség a második világháborúban, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 399-402. oldal. A könyv 359. oldalán ez olvasható: „... csak kevesen tudják, hogy Budapest ostroma Sztálingrád és Leningrad mellett a háború legvéresebb és leghosszabb városostroma volt. Berlin, Bécs néhány nap alatt elesett és más városokon sem tartott ki a védősereg három hónapon át. A budapesti hadműveletek 108 napig tartottak: a szovjet és német vezetés egyaránt hatalmas erőket csoportosított Magyarország területére, amely német szempontból a II. Világháború fő hadszínterévé vált... mind Hitler, mind Sztálin hónapokon keresztül itt kereste a döntést.” 143 Budapest ostromát számos történész írta le. A legrészletesebb müvek:- Ungváry Krisztián, Budapest ostroma, Corvina Kiadó, Budapest, 1998 — Gosztonyi Péter, A magyar honvédség a második világháborúban, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995 330
