Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
pártja jutott hatalomra, mindenfajta — a német példát utánzó — magyar „nemzetiszocialista” mozgalom, illetve hasonló irányzatú párt keletkezett. A konzervatív beállítottságú magyar kormány ezeket a mozgalmakat eleinte megtűrte, de aggresszív fellépésük hamarosan konfliktusokhoz vezetett. Felvonulásaik alkalmával, illetve hatóságilag betiltott tüntetéseknél összetűzésekre került sor a rendőrséggel. A szélsőjobboldal elleni leglátványosabb akciót 1938. február 21-én hajtotta végre a politikai rendőrség, amikor a kormány betiltotta Szálasi Ferenc Nemzeti Szocialista Pártjának113 működését. A rendőrök bekerítették az Andrássy út 60. sz. alatti pártszék- házat, bekísérték a főkapitányságra a párt vezérkarát és kihirdették rendőri felügyelet alá vételüket. Egy hét múlva pedig a párt agitációs központján ütöttekek rajta. 1938 májusában dr. Sombor114 József rendőrfőtanácsost nevezték ki az osztály élére. O kímélede- nül járt el a szélsőséges mozgalmak ellen, kemény intézkedései éppúgy érintették a nemzetiszocialista orientációjú csoportokat, mint a kommunistákat. Sombor rendőri karrierjét 1920-ban a politikai rendőrségnél kezdte, de azután a időközönként a bűnügyi rendőrséghez is be volt osztva vezető állásba, ezáltal minden lényegesebb bűnügyi és politikai nyomozásban résztvett. így személyesen hallgatta ki Szálasi Ferencet annak többszörös letartóztatásai alkalmával, akit végül 1939 júliusában három éves börtönbüntetésre ítéltek kormányzósértés és izgatás miatt. Az 1939-1944. közötti években, a német befolyás erősödése és a háborús előkészületek miatt a politikai rendészet az addiginál is jobban az érdeklődés homlokterébe került. A szélsőbaloldal elleni nyomozások legismertebb eredménye Schönherz Zoltán letartóztatása volt 1942-ben. O az illegális „Kommunisták Magyarországi Pártjá”-nak (KMP) vezetője (titkára) volt. Moszkvából küldték a háború alatt Budapestre. Rajta kívül a nyomozó szervek Sombor vezetése alatt számos kommunistát fogtak el, köztük a KMP Központi Bizottságának több tagját. Schönherzet kémkedés, valamint tervezett terrorcselekmények miatt halálra ítélték és kivégezték. A háború utáni magyar kommunista rendszer első számú mártírja lett. 1941 elején a politikai rendészet vezetője, Sombor József, aki ekkor már rendőrfőkapitány-helyettes volt, nyilvántartást készített 4292 nyilas tisztségviselőről115 (közülük 1228-an, összesen 1779 esetben voltak büntetve, többnyire köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt). 1943-ban, ekkor már mint főkapitányhelyettes, rendőrségi dokumentumok alapján megírta a magyar nemzetiszocialista mozgalom eseménytörténetét116. Zsidó felesége és közismerten 113 Szálasi Ferenc 1935-ben alapította meg a szélsőjobboldali Nemzeti Akarat Pártját (NAP), melyet 1937 tavaszán a kormány betiltott. 1937 őszén megalapította a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot (MNSzP), melyet a kormány 1938 tavaszán betiltott. Rövidre rá megalapította a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot (NSzMP), amelyet a magyar hatóságok 1939 elején feloszlattak (a pártvezér ezalatt a börtönbüntetését töltötte). Ezután 1939 márciusában hívei megalakították a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalmat. Szálasi 1940 augusztusában az Észak-Erdély visszacsatolása miatt hirdetett általános amnesztia alkalmából szabadult ki a börtönből. 114 Az 1930-as évek elején magyarosította nevét „Schweinitzer”-ről „Sombor”-ra. A háború után, a kommunista korszakban Magyarországon megjelent politikai irodalomban mindig „Schweinitzer” vagy „Sombor- Schweinitzer” néven szerepel. Az 1941-ben kiadott Magyarország Tiszti Cim- és Névtárában „dr. Sombor Józsefeként szerepel. 115 Sas Ferenc, A 125 éves fővárosi rendőrség története (tanulmány), Budapest, 2006, 27. oldal 116 Borbándi Gyula,Magyar politikai pályaképek 1938-1948, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997, 392. oldal 303
