Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
náciellenes beállítottsága miatt Sombor a szélsőjobboldal gyakori támadásainak volt kitéve. 1944. március 19-én a német megszállás napján a Gestapo letartóztatta — ezt angolszász kapcsolataival indokolták — és Németországba vitte, ahol több koncentrációs tábort járt meg. Utóda Hain Péter, a Gestapo bizalmi embere lett. Az osztályt kivonták a főkapitány felügyelete alól, s 1944. március 28-án mint önálló „Állambiztonsági Rendészetet” szerveztek újjá. Közvedenül Baky László belügyi államtitkárnak volt alárendelve. Hain az Első Világháború után különítményes tiszt volt, de 1920 óta mint detektívfelügyelő dolgozott a rendőrségnél és hamarosan a politikai osztályra került. Ott vezető szerepe volt az 1920-as/30-as évek összes fontosabb politikai nyomozásában. Ezek elsősorban a szélsőbaloldal ellen irányultak. Hain 1938-ban Horthy kormányzó személyes biztonságáért volt felelős, és mint ilyen, külföldi útjaira is elkísérte. Ebből a beosztásból azonban hamarosan elhelyezték, amikor a német nácikkal fenntartott szoros kapcsolatai kiderültek. Ez az ember lett tehát 1944 március végén, a németek kívánságára a politikai rendőrség új vezetője. Mint a háború után kiderült, a német Gestapo emberei a Hain Péter által elkészített listák és adott tanácsok alapján végezték a megszállás után a náciellenes magyarok letartóztatását117. A letartóztatások (több mint ezer) skálája igen széles volt, kormányhű politikusoktól (pl. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter), tisztviselőktől (pl. Sombor József), újságíróktól (pl. Szvatkó Pál), ellenzéki politikusokig (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre kisgazdapárti és Peyer Károly szociáldemokrata képviselő) terjedt. Hain már 1938 óta, mint a háború után kiderült, a németek fizetett ügynöke volt. 1944 áprilisában a budai Svábhegyre, a Gestapo március végén berendezett budapesti főhadiszállásának a tőszomszédságába telepítette a politikai rendőrséget, és ehhez ott lefoglalt több szállodát és villát118. Az új „Állambiztonsági Rendészet” szervezete négy osztályból és számos alosztályból állt és Hain vezetése alatt fokozott erővel nyomozott baloldali elemek ellen. A nyomozók létszámát 300 főre emelték, akik razziákat tartottak Budapest munkásnegyedeiben, és nagy számban tartóztatták le résztvevőit, röpiratok osztogatóit. Sikerült a földalatti kommunista párt (új neve 1943-ban „Békepárt” lett) számos tagját és vezetőit elfogniuk. Többek között Kádár Jánost is119, de mivel a nyomozók nem tudták, hogy a párt Központi Bizottságának titkárát fogták el, ezért csak mint katonaszökevényt ítélték el két évre. Továbbá a zsidó értékek „biztosításával” is foglalkoztak. Hain — akit akkor 117 Borbándi Gyula, u.o., 158. oldal 118 Hollós Ervin, Rendőrség, csendőrség, VKF-2, Budapest, 1971, 383-395. oldal 119 Hollós Ervin, u.o., 389. oldal <Meeíeevzés: Hollós (Holzschlag) Ervin, az idézett könyv szerzője, a Wikipédia Internet-Lexikon szerint „1956-tól állambiztonsági tiszt, a forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1962-től egyetemi tanár, kommunista pártállami propaganda-anyagok szerzője.” Továbbá a Belügyminisztérium III:/III csoportfőnökségének vezetője volt 1961/62-ben és ezzel a magyar társadalmat kémlelő ügynökhálózat irányítója. Szélsőséges politikai beállítottsága és a kommunista diktatúra iránti elkötelezettsége miatt írásai nem tekinthetők tárgyilagos és hiteles forrásoknak. Hasonló a helyzet Pintér István könyvével (így lett végre rend, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1974, 208-213.O.), mely ugyancsak nagy mértékben kommunista propagandát tartalmaz. Hain Péter 1944-es működését illetően viszont Hollós és Pintér idézett könyvein kívül nem találtam más kielégítő forrást, ezekben van a legtöbb adat. Jobb anyag híján ezért használom fel itt őket. T.G.> 304
