Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
zott. A katonásítás 1944 októberében lépett érvénybe. További változások is történtek. A zsidó rendőröknek, akiket Keresztes- Fischer belügyminiszter az 1939-es zsidó- törvény ellenére 1944-ig megtartott a rendőri szolgálatban, távozniuk kellett. 1944. április 4-én nyugdíjaztatásuk végett polgári ruhában kellett jelentkezniük az osztályparancsnokságaiknál1 11. Májusban elrendelték, hogy a rendőröknek származási igazolást kellett bemutatniuk. 1944 augusztusában, apám megkapta a benyújtott okiratok alapján a mellékelt igazolványt, hogy ő és neje „a nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény származású”. Június 30-án új beosztást kapott apám, a rendőrség Politikai Rendészeti Osztályának helyettes vezetője lett. Ennek az osztálynak befolyása volt Magyarország politikai helyzetére, ezért itt röviden kitérek történetére és működési területére112. A budapesti főkapitányság Politikai (illetve Államrendészeti) Osztályát 1919-ben alapították. Feladata lényegében a szélsőséges politikai mozgalmak megfigyelése és esetleges államellenes bűntettek kinyomozása volt. Az osztály alapításakor államellenes mozgalmaknak elsősorban a betiltott kommunista szervezetek számítottak, melyeknek tagjai a Tanácsköztársaság bukása után illegalitásba vonultak. A politikai rendőrség a kezdeti időben főként a tanácsrendszer kiemelkedő személyiségeinek elfogására, ügyeik felderítésére törekedett. A rendőrök a szélsőjobboldali erőkkel, a „különítmé- nyes”-ekkel szemben eleinte elnézőek voltak. Mikor azonban azok rendőrgyilkosságtól sem riadtak vissza, a rendőrök megszállták a különítményesek főhadiszállását, a Britannia Szállót és további helyeket, ahová befészkelték magukat és számos letartóztatást hajtottak végre. A húszas években, a gazdasági és politikai konszolidáció eredményeként, a szélsőséges hangulat gyengült, azonban a harmincas évek elején a világgazdasági válság következményeként a radikális mozgalmak újra felerősödtek. Továbbra is a szélsőbaloldali politikai irányzatok, főleg az illegális kommunista szervezetek alkották a politikai rendőrség nyomozásának a fókuszát. Az 1930-as évek közepén azonban a szélsőjobboldal is egyre erősebben jelentkezett. Miután Németországban Hider és nemzetiszocialista 111 Sas Ferenc, A 125 éves fővárosi rendőrség története (tanulmány), Budapest, 2006, 23. oldal. (Az interneten a következő cím alatt is megtalálható: www.rendeszet.hu/documents/A125eveseloszoval.doc. A továbbiakban közölt adatok a rendőrség történetéről az 1944/45 években is ebből a forrásból származnak.) 112 Sas Ferenc, i.m., 24-27. oldal A m. kit. belügyminiszter M57841V«. VI. Vf r 1 w».. TI. ortEtályínái céljából alakított bizottság. rendeleté alapján a-----X8a>...../im iráni. TI. Származási igazolvány. Az igazoló bizottság megállapítása szerint: qj_________________J_l..h..ia.x-------------..........-—. aki----------ThOnza J.&8—t— --------.......-.............—-azülőktóik9fi/?.a- övi -Auguufeut................—hó.....antpján........láesLMnkBMÉClíft...........-.......a (J-MtrAÖJAarjfeAí-aKitJsnn .....................——-— ......—vármegyében) születeti, nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény származású; b) törvényes házaztárs._____.......................................................,ki .H.Pj.kBn.nn HtTL*£*_____________________te .......JKjsJu&CiiUMML________________szülőktől i9S9.-I~gtea£st— .....bó SS*— alpján........fiatom**.. .tttí Yároab#......................... ( -----------vármegyében született, nagyszülőkig bezárólag .. m.Aaévi..*H*VMtJt.UUI------hóAl.n...4 302
