Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
párt vezetőjét, Szálasi Ferencet letartóztatta és perbe fogta. Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására Darányi és Kánya Kálmán külügyminiszter kísérletet tett a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. A nyugati hatalmak e törekvések iránt nem mutattak nagy rokonszenvet. 1938 elején hadseregfejlesztési program indult el, amely azonban elsősorban gazdasági felélénküléshez vezetett, míg a katonai erő továbbra is alacsony szinten maradt. A fordulat Darányi politikájában az Anschluss után következett be. Magyarország 1938 márciusában a Német Birodalom szomszédjává vált és ezzel egyidőben megindult az országban az erőteljes náci propaganda. E fenyegetések hatására Darányi a jobbratolódást választotta és németbarát politikát hirdetett. Amikor a magyar szélsőjobboldallal is elkezdett tárgyalni, ez kiváltotta a parlament konzervatív erőinek a bizalmadanságát. Miután Horthy kormányzó is elégedetlen volt vele, Darányi 1938 május elején lemondott. Utóda Imrédy Béla, egy pénzügyi szakember lett. O 1935-ig Gömbös kormányában pénzügyminiszter volt, azután pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A 46 éves miniszterelnök keresztény alapokon álló politikát hirdetett és ezt igyekezett is kihangsúlyozni az 1938 május végén Budapesten megrendezésre került nagy katolikus eseményen, a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson. Noha Imrédy jobboldali volt, a különféle nemzetiszocialista mozgalmakat mindvégig elítélte, mivel azok nyíltan a fennálló társadalmi rend megdöntését hirdették. Szálasit miniszterelnöksége alatt harmadszor is letartóztatták, és háromévnyi fegyházra ítélték. Imrédy antiszemita beállítottsága azonban már 1937-ben bizonyosságot nyert, ugyanis az ilyen természetű politika egyik kezdeményezőjeként lépett fel. 1938 májusának végén az országgyűlés elfogadta az ún. első zsidótörvényt, mely az értelmiségi, szabad-foglalkozású pályákon korlátozta a zsidók jogait. Az egyes szakmákban maximum 20%-ot tehetett ki a zsidó származásúak száma. Miniszterelnöki tevékenységét 1938 májusa és szeptembere között a Darányi-kormány politikájának továbbvitele jellemezte: a szociális törvényalkotás folytatása és az egyre hangosabbá váló nyilasok megfékezése. Ennek ellenére külpolitikájában közeledett a tengelyhatalmakhoz. Ugyanakkor a Kisantant államoknál elérte, hogy azok beleegyezésüket adták Magyarország további fegyverkezésébe és ígéretet tettek a környező területek magyar kisebbségeivel való jobb bánásmódra. Külpolitikai sikerei és Németország eredményei láttán Imrédy mindinkább a szélsőjobboldali, diktatórikus irányvonal hívévé vált. A hatalom által megszédített pénzügyi szakember 1938 szeptemberében hirdette meg a „csodás forradalmat”, azaz a diktatórikus fordulatot, mely hite szerint megoldást kínált a földkérdésre, valamint olasz mintára kamarák felállításával javított volna a munkásság helyzetén. Ez az antiparlamentáris elképzelés kiváltotta a még mindig konzervatív többségű országgyűlés ellenszenvét. A miniszterelnök olyan felhatalmazási törvényt akart életbe léptetni, amely a kormányt függedenítette volna a parlamenttől, azonban ettől az elképzelésétől elállt Keresztes-Fischer Ferenc és Teleki miniszterek határozott tiltakozására. Közben a 1938. szeptember 29-i müncheni négyhatalmi konferencia Németországnak ítélte a szudétanémetek lakta csehszlovák terüle259