Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
teket. A magyar és lengyel követelések tekintetében pedig közveden tárgyalásokat javasoltak Csehszlovákiával. Miután a közveden tárgyalások a csehekkel a meddő vita szintjén maradtak, a felek elfogadták a nagyhatalmi bíráskodást. Anglia és Franciaország nem vett részt a bizottság munkájában. November 2-án az olasz és a német külügyminiszter által vezetett konferencia meghozta az ún. Első Bécsi Döntést, amelynek eredményeként november 5-én megkezdődött a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Az ezáltal Magyarországhoz került területen valamivel több mint 1 millió lakos élt, melynek 80%-a magyar nemzetiségű volt. Újabb sikerétől felbuzdulva Imrédy az országgyűlésben a házszabály módosítását tervezte véghezvinni. Ekkor azonban példa nélkül álló dolog történt. 1938. november végén 62 képviselő kilépett a kormánypártból, és az ellenzékkel összefogva, 115:94 arányban leszavazták Imrédy javaslatát. A megrendült miniszterelnök azonnal benyújtotta lemondását, Horthy és köre azonban az ellenzéket sem akarta hatalomra juttatni, így inkább nem fogadták el. Imrédy azt a következtetést vonta le a történtekből, hogy Horthy valójában támogatja őt. Ezért egységes jobboldali radikális mozgalmat szándékozott létrehozni, mely a Magyar Elet Mozgalomban realizálódott 1939 januárjában, a Pesti Vigadóban tartott nagygyűlésen. Az új szervezkedést Horthy és környezete gyanakodva szemlélte. Ugyanakkor Imrédy csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz és benyújtotta az ún. második zsidótörvényt a parlamentben, mely 20% helyett 6%-ra, illetve 12%-ra csökkentette a zsidók számát az értelmiségi és szabadfoglalkozású pályákon és 0%-ra a közszolgálati pályákon. Ez kb. 90.000 zsidót kényszeríthetett volna új állás keresésére, de mivel számos kivétel létezett és a törvényt az egyes illetékes minisztériumok csak vonakodva teljesítették, sokkal kevesebb zsidó volt érintve. A belügyminiszter, a konzervatív beállítottságú Keresztes-Fischer Ferenc alatt például a rendőrség kötelékében szolgáló zsidók megtarthatták állásukat és csak újonnan beállítandó személyekre érvényesítette a törvényt. Imrédy miniszterelnök 1939 februárban bekövetkezett lemondatására Horthy kormányzónak végül kiváló ürügyül szolgált, hogy egy dédanyja zsidó volt. Új miniszterelnöknek 1939. február 16-án gróf Teleki Pált nevezte ki Horthy. A nemzetközileg elismert földrajztudós, egyetemi tanár és főcserkész 1920-ban már egyszer, közel egy évig betöltötte a miniszterelnöki tisztet, és Károly király első visszatérési kísérlete után mondott le. Konzervatív beállítottság jellemezte politikai nézeteit, a trianoni szerződés revíziója állt külpolitikájának előterében, ugyanakkor fékezni próbálta elődeinek szélsőséges törekvéseit. 1939 márciusában magyar csapatok vonultak be Kárpátaljára, amely függetlenítette magát az összeomló Csehszlovákiától. Ezzel további 600.000 lakos került Magyarországhoz, akik többségükben azonban a rutén nemzetiséghez tartoztak. 1939 májusában az országgyűlési választásokon Teleki kormánypártja a szavazatok 51%-ával elnyerte az abszolút többséget. A Nyilaskeresztes Párt, féktelen szélső jobboldali agitációja és a németek anyagi támogatása folytán a szavazatok 14%-át szerezte meg, és a legerősebb ellenzéki párt lett, annak ellenére, hogy Szálasi Ferenc, a pártvezér ugyanakkor börtönbüntetését töltötte. 260
