Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
I. A Thorma ősök
A Thorma család eredeti nemeslevelét a Magyar Országos Levéltárban volt alkalmam személyesen is megtekinteni és kezembe venni. Egy kb. 60 x 50 cm-es jó állapotban lévő sárgaszínű pergament ív, amelyen az írás és a címerkép jól látható. A levéltári hivatalnok, aki az okmányt megmutatta, megjegyezte, hogy a nemeslevél anyaga, mint általában szokásos volt, kecskebőrből van (nem pedig kutyabőrből, amit a köztudatban annyiszor emlegetnek). A nemeslevél aljához színes zsinórokkal hozzá van erősítve egy kb 8 cm átmérőjű, 2 cm vastag pecsét vörös viaszból, amely II. Ferdinánd király címerét mutatja. A nemesleveleket akkoriban összehajtogatva egy fadobozban tartották, amelyhez a pecsét számára egy külön cilinderformájú tartály volt hozzáerősítve, ugyancsak fából. A Thormák nemeslevelének esetében a doboz és a tartály az évszázadok folyamán elkallódott, a levéltárban ma csak az okiratot magát őrzik a pecséttel. Miután a Thorma család nemeslevelét megismertük, érdekes lehet itt röviden kitérni a magyar nemesség keletkezésére és általános társadalmi szerepére, valamint a nemesek helyzetére az idézett okmány kiállításának az időpontjában. A magyar nemesség A történelemtudomány szerint a magyar nemesség kialakulása a honfoglalás tényével esik egybe5. Eredete azonban régebbi, ti. már a honfoglalás előtti törzsrendszerben is két rendre oszlott a társadalom, a nemesek és a szolgák osztályára. Csak a nemesek részesültek jogokban, a többiek minden jog híján voltak. A nemesek „nemzetségek”-be (németül „Sippe”, angolul „Clan”) tömörültek, amelyeken belül származás útján adták tovább utódaiknak a nemesi rangot. Egy-egy törzs több nemzetséget foglalt magába. Ez a társadalmi struktúra volt jellemző a középkor elején valamennyi közép- és nyugat-ázsiai népre is. A honfoglalás idején, a kilencedik század végén, a magyarok hét (illetve a kabarokkal együtt nyolc) törzsre és a hagyomány szerint száznyolc nemzetségre oszlottak. A hét törzs vezérei Árpádot választották fővezérüknek és fejedelmüknek. A törzsek, illetve a nemzetségek alkották a tulajdonképeni államot és a megszállás jogán bírták annak területét, míg az itt talált idegeneket, a középkor szokásainak megfelelően, hatalmuk alá vetették. Nézzük most meg a számbeli viszonyokat. A honfoglaló magyarság haderejét és ezzel az ősnemességet kb. húszezer lovas alkotta, családjaikkal együtt százezer lélekre tehető. És mivel egy lovas harcos mellett négy-öt termelőmunkát végző paraszt, illetve kézműves feltételezhető, a teljes létszám százezer családra, félmillió lélekre tehető. 5 Különböző forrásokból állítottam össze ezt a részt és a további történelemmel foglalkozó részeket: -Magyar Történet, Hóman Bálint és Szekfíí Gyula, Budapest 1935,- A nemesség - Genealógiai és heraldikai kézikönyv, Kempelen Béla, Budapest 1907,-Kis magyar történelem, Lázár István, Budapest 1989,- A magyarok krónikája, Glatz Ferenc et al., Budapest 1996 16
